Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Runnel, Hando: Októberi gondolatok (Oktoobrimõtted Magyar nyelven)

Runnel, Hando portréja
Rab Zsuzsa portréja

Vissza a fordító lapjára

Oktoobrimõtted (Észt)

Ja ikka mõtlen ühest väikesest maast.
See maa üks väike sõsar suures maade-peres,
see maa nii väike sõmer suures maade-meres,
et igaüks ei teagi tema hinda.

Mis ütleb eemalseisjale
mu kodukeelne sõna Eesti,
küsin endalt.

Üks teab võib-olla et see maa on merepõhjast tõusnud
on nüüdki kaldad tal ja meri teispool kaldaid.

On kalameeste maa see maa.
Ei ole meresõitjal soovi muud kui hoovus
ta hoidja oleks nüüd ja igavesti.

Või mõlgub mõnel et on kaelakandjaid nähtud
sel maal küll maadlejaid küll rammumehi muidki.

See ramm on põllumehe ramm,
kes alemaad on metsast murdnud
hoidnud atra.
Ei ole kuulsaid kuningaid me hulgast tõusnud
sõdalasi suuri.

See maa on tuultemaa
ta laulik nõnda lausus.
On tuultes kõikunud mu rahva saatus
on võõraid võimulisi talutud
Jah minevik on raske.
See maa on tuultemaa
ta selleks jääbki.

Oktoobrituul nüüd pingul peab me purjed.
Ja loovib paat ja uudset hõõrub veski.
Mis hea see on
eks igal ole aimu.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://opetaja.edu.ee

Októberi gondolatok (Magyar)

Folyton egy kis országra gondolok.
Nagy országok családjában húgocska csak,
nagy országok tengerében kövecske csak,
olyan kicsi, mindenki meg se látja.

Mit mond az idegennek
anyanyelvem e szava: Eesti?
kérdem magamtól.

Van, aki tudja róla, hogy tengerfenékről bukott fel,
hogy vannak partjai, de partjai a túlsó partok.

Halászok földje ez a föld,
és a tenger utasa azt kívánja,
hogy őrizze a tenger árja most és mindörökké.

Van, akiben felvillan, hogy látott teherbírókat
ezen a földön, birkózókat is meg másokat.

Szíjjas gyökeret szaggató,
irtást törő paraszt ereje volt az,
eke nyomában nyűvődő paraszté.
Közülünk nem ragyogtak ki nagy királyok,
világbíró daliák.

Szelek országa ez a föld,
ahol meghitt beszéd az ének.
Népemnek sorsát szelek hajlogatták,
idegen erők törték.
Nehéz a múltunk.
Ez az ősi föld amit
tovább kell adnunk.

Vitorlánkat most októberi szél feszíti,
csónak suhan, malom dorombol új kenyérrel.
Jó ez nagyon.
Sejtelmes és örök az élet.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaR. Zs.

minimap