La Fontaine, Jean de: A farkas meg a bárány (Le Loup et l'Agneau Magyar nyelven)

La raison du plus fort est toujours la meilleure :

Nous l'allons montrer tout à l'heure.

Un Agneau se désaltérait

Dans le courant d'une onde pure.

Un Loup survient à jeun qui cherchait aventure,

Et que la faim en ces lieux attirait.

Qui te rend si hardi de troubler mon breuvage ?

Dit cet animal plein de rage :

Tu seras châtié de ta témérité.

- Sire, répond l'Agneau, que votre Majesté

Ne se mette pas en colère ;

Mais plutôt qu'elle considère

Que je me vas désaltérant

Dans le courant,

Plus de vingt pas au-dessous d'Elle,

Et que par conséquent, en aucune façon,

Je ne puis troubler sa boisson.

- Tu la troubles, reprit cette bête cruelle,

Et je sais que de moi tu médis l'an passé.

- Comment l'aurais-je fait si je n'étais pas né ?

Reprit l'Agneau, je tette encor ma mère.

- Si ce n'est toi, c'est donc ton frère.

- Je n'en ai point. - C'est donc quelqu'un des tiens :

Car vous ne m'épargnez guère,

Vous, vos bergers, et vos chiens.

On me l'a dit : il faut que je me venge.

Là-dessus, au fond des forêts

Le Loup l'emporte, et puis le mange,

Sans autre forme de procès.

A több erő joga győz minden más jogon,

ezt én most bizonyítni fogom.

Egy bárány éppen inni készül

a szép kies patak vizébül,

amikor ott terem éhen korgó gyomorral

a Farkas, aki úgyis mindig csak rosszat forral.

„Hogyan merészeled zavarni kortyolásom?”- 

kiált az ádáz fenevad.

„Lesz érte mindjárt hadd-el –hadd!”

„Fölség! – felel Bari – jaj, könyörgök alássan,

csak föl ne indulj ellenem sőt vennéd

fontolóra kegyesen, hogy szomjam oltani

– ahogyan láthatod – én itt gázoltam,

idelenn a vízben, legalább húsz lépéssel

lejjebb, mint te: lehetetlen tehát zavarnom italod.”

- „De zavarod! – felel a kegyetlen vadállat –

azt is tudom, tavaly rágalmaztál csúnyán!”

-„Hogy tehettem volna, akkor még meg

sem szült anyám! –felel a kis Bari –

most is szopom nyanyámat.”

-„Ha te ne, hát a bátyád!” –

S hiába szól Bari: -„Nincs bátyám …”

– „Akkor a fajtádból valaki:

mert rajtam rágódtok ti váltig:

ti magatok s rágódnak őrzőitek s kutyáik.

Én mindent megtudok! És bosszút állok érte!”

Így szólván, megragadja s viszi a sűrűségbe,

szétmarcangolja és fölfalja végül

– pörös eljárás nyűge nélkül.