Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Prévert, Jacques: Az egymástól messzebolygó személyek és jelenségek találkozója (Des choses et des gens qu'on rencontre en se promenant loin Magyar nyelven)

Prévert, Jacques portréja
Tamkó Sirató Károly portréja

Vissza a fordító lapjára

Des choses et des gens qu'on rencontre en se promenant loin (Francia)

Contre le mur d'un cimetière
Un enfant pisse tellement clair
Qu'on croirait dans la lumière
Qu'une source jaillit de terre
Et lui rentre dans le corps
Un peu plus loin dans une clairière
Entourée d'un grand mur de pierre
Une reine-mère sur une civière
Aperçoit au fond d'une mare
Le cadavre d'un roi-fils mort
Et dont la main se crispe encore
Sur le pied d'un vase de verre rose
Où se mire un ver de vase vert
Plus loin encore sur le jet d'eau
D'un pitoyable tir forain
Un veuf tournoie blême et lunaire
Avec une couronne dans les mains
Plus loin encore beaucoup plus loin
Dans la cave d'un presbytère
Un prélat enfermé dans une lessiveuse
Par sa gouvernante jalouse et très sévère
La menace vainement des peines de l'enfer
Plus loin plus loin encore et même beaucoup plus haut
Du haut des tours de Notre-Dame
Un grand chien échappé d'un triste ratodrome
Regarde au loin un vélodrame
Où des héros de mélodrome
Se coupent la gorge derrière moto
Pour les bijoux de Buckingham
Et prennent leur virage sur une échelle de corde
Plus loin encore toujours plus loin
Par une nuit très noire un marchand de vanille
Perdu au beau milieu de la Mer de Glace
Agite en sanglotant une lanterne sourde
Et plein d'un décevant et délirant mirage
Voit soudain sa famille dans les glaces de la mer
Sa femme ses enfants le chien et puis l'armoire
Et la table servie pour le repas du soir
Comme il se précipite pour prendre sa serviette
Il glisse et tout s'éteint la lanterne et le reste
Un gros paquet de mer lui fracasse la tête
Aléa aléa aléa jacta est
Plus loin toujours encore et toujours beaucoup plus loin
Dans le déprimant paysage d'un misérable terrain vague
Debout dans la pénombre sur un vieil escabeau
Un boiteux chauve et nu tristement fait le beau
Et six petits chats gris au cœur gros
Tournent en rond autour de lui
Miaulant un désolant refrain



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.wikipoemes.com

Az egymástól messzebolygó személyek és jelenségek találkozója (Magyar)

Egy gyermek a temető alatt
Oly harsány erővel pisili le a falat
Hogy méltán hihetnéd azt
A földből itt egy új forrás fakadt
Közben majd megszakad
Kissé messzebb egy erdei tisztáson
amelyet hatalmas kőkerítés határol
Egy anyakirályné piheg hordágyon
S ahogy mereven néz a mocsárba
Látja ott fekszik a királyfi hullája
Ujjai még szorongatják a rózsaszínű üvegváza alját
Amelynek üvegjét zöldvázú férgek nyalják
Még messzebb egy rozzanó ütött-kopott
Vásári céllövölde vízsugarán
Egy halovány holdszerű özvegyember forog
Gyászkoszorúval a nyakán
És még messzebb még sokkal messzebb
A pincében hol máskor a presbiter mulat
Féltékeny és túlszigorú gazdaasszonya
Mosógépjébe zárta a prelátus urat
Ki e bánásmód ellen szent haraggal kikel
De hiába fenyegetődzik a poklok összes tüzeivel
És még messzebb-messzebb sőt kissé magasabban
A Notre-Dame tornyával egymagasan
Egy nagy eb az ebtelepről meglép
Egy bicikliző nő partnerével előad egy velo-drámát
A férfi már fojtogatja a meló-dámát
Torkonmetszi majd motorral eltép
Ékszerek Buckinghamnak
Keringve ívein a kötélhágcsónak
És még messzebb és egyre-egyre messzebb
A koromsötét éjben egy vanilia-üzér
Házszámtévesztve csúszkál a Jeges-tenger tükrén
S midőn tompafényű lámpáján zokogva ráz párat
Megejti az ámító és villanyozó káprázat.
A tenger jégtükrében hirtelen megpillantja otthonát
Nejét két gyermekét szekrényét és ebét
És asztalát amelyen ott áll már az estebéd
S mikor épp rohanna hogy megkóstolja a párolgó levest
Megcsúszik s lámpájával együtt minden elsötétedett
Kinyúlt nem ugrik többé már csavart fejest
Alea alea alea jacta est
És messze még messzebb sőt egész-egész messze
Egy vigasztalanul üres kopár kietlen telken
Billegő hokkedlin áll a félhomályba
Egy kopasz és meztelen balga ég felé reszket a karja
Miközben hat tarkaszőrű kis cica
Cikázik körülötte és a port kavarja
Nyivákolva egy macskabánatos dalt 



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaT. S. K.

minimap