Tardieu, Jean: A napok (Les Jours Magyar nyelven)

Dans une ville noire entraînée par le temps
(toute maison d’avance au fil des jours s’écroule)
je rentrais, je sortais avec toutes mes ombres.
Mille soleils montaient comme du fond d’un fleuve,
mille autres descendaient, colorant les hauts murs;
je poursuivais des mains sur le bord des balcons;
des formes pâlissaient (la lumière est sur elles)
ou tombaient dans l’oubli (les rayons ont tourné).
Les jours, les jours… Qui donc soupire et qui m’appelle,
pour quelle fête ou quel supplice ou quel pardon?

Fekete városban mit el az idő visz
(fut, fut, fut minden nap, összedől minden ház)
jártam be és ki én s árnyaim, minden árny.
Kelt, kelt, kelt sok száz nap, mintegy folyóből nőtt,
falakra festvén színt ment le sok más nap száz;
erkélyek peremén kezeket néztem ott;
formák halványultak (nyugszik mindükön fény)
vagy felejtődtek el (a sugár odébb ment).
Napok, napok... Ki sóhajt hát, s hívni mely lény
mily ünnepre, mily kötésre s oldásra fog?

Alternatív fordítás, hagyományos prozódiával (l. a Sully Prudhomme A naplemente c. verse alatti jegyzetet; 

http://www.magyarulbabelben.net/works/fr/ Prudhomme%2C_Sully-1839/ Le_Coucher_du_Soleil /hu/58418-A_naplemente ):

Fekete városban mit az idő visz el
(napok során mi ház mind összedől előre)
jártam be és ki én, s árnyaim, minden árnyak.
Keltek ezer napok, mint mélyéből folyónak,
falakat festve meg nyugodott le ezer;
erkélyek peremén kezeket néztem ott;
formák fakultak el (fény ül mindegyiken. fény)
vagy felejtődtek el (elfordult a sugár).
Napok... Ki sóhajt hát, s hívni engem milyen lény,
mily ünnepre, mily kötésre s oldásra fog?