Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Ronsard, Pierre de: A Gastine-i erdőhöz (À la forêt de Gastine Magyar nyelven)

Ronsard, Pierre de portréja

À la forêt de Gastine (Francia)

Couché sous tes ombrages verts,

Gastine, je te chante

Autant que les Grecs, par leurs vers

La forêt d'Érymanthe :

 

Car, malin, celer je ne puis

À la race future

De combien obligé je suis

À ta belle verdure,

 

Toi qui, sous l'abri de tes bois,

Ravi d'esprit m'amuses ;

Toi qui fais qu'à toutes les fois

Me répondent les Muses ;

 

Toi par qui de l'importun soin

Tout franc je me délivre,

Lorsqu'en toi je me perds bien loin,

Parlant avec un livre.

 

Tes bocages soient toujours pleins

D'amoureuses brigades

De Satyres et de Sylvains,

La crainte des Naïades !

 

En toi habite désormais

Des Muses le collège,

Et ton bois ne sente jamais

La flamme sacrilège !



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://poesie.webnet.fr/lesgrandsclassiques

A Gastine-i erdőhöz (Magyar)

Heverve tölgyeid között

ma téged énekellek,

mint rég a dalnok görögök

az erümanthi berket.

 

Mert önzőn el nem rejthetem,

hadd tudja a jövő meg,

hogy mily sokat jelent nekem,

ó, Gastine, a te zölded.

 

Lombod üdít, ha lelkemet

az ihlet elragadja,

és szüntelen felelteted

a múzsákat szavamra.

 

S elűzöd a rossz gondokat

vállaimról, ha messze

bolyongok árnyaid alatt

egy-egy könyvvel csevegve.

 

Sűrűdből ki ne fogyjanak

a szerelmes brigádok:

tündérfiúk, szatírhadak,

félénkszívű najádok.

 

Legyen a múzsák otthona

örök időkre már itt,

és szentségtörő tűz soha

ne illethesse fáid!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap