Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Baudelaire, Charles: Az eszmény (L'Idéal Magyar nyelven)

Baudelaire, Charles portréja
Kosztolányi Dezső portréja

Vissza a fordító lapjára

L'Idéal (Francia)

Ce ne seront jamais ces beautés de vignettes, 
Produits avariés, nés d'un siècle vaurien, 
Ces pieds à brodequins, ces doigts à castagnettes, 
Qui sauront satisfaire un cœur comme le mien.

Je laisse à Gavarni, poëte des chloroses, 
Son troupeau gazouillant de beautés d'hôpital, 
Car je ne puis trouver parmi ces pâles rosés 
Une fleur qui ressemble à mon rouge idéal.

Ce qu'il faut à ce cœur profond comme un abîme, 
C'est vous, Lady Macbeth, âme puissante au crime, 
Rêve d'Eschyle éclos au climat des autans;

Ou bien toi, grande Nuit, fille de Michel-Ange, 
Qui tors paisiblement dans une pose étrange 
Tes appas façonnés aux bouches des Titans!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://home.arcor.de

Az eszmény (Magyar)

Nem kell nekem a cukros léha holmi,
Az ósdi szépség, mit puhult kor ád,
Csengős kezek és tánccipős bokák
Gyengék hatalmas szívem megmarkolni.

A sápkóros poéta bús Gavarni,
Szívhatja a beteg kórházi gőzt,
Én nem lelem sápadt rózsái közt
Azt, ami lelkem fel tudná kavarni.

Örvényt! Egy hőst, ki földet, eget megvet,
Eszményem a bűn-hősnő, lady Macbeth
És a viharba költő Aischylos.

Vagy a Michel-Angelo-i nagy Éjjel,
Mely görbedő testét oly szörnyű kéjjel
Szorítja a titánok ajkihoz!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://hu.wikisource.org

minimap