Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Homérosz: Himnusz a Naphoz (Εἲς Ἥλιον Magyar nyelven)

Homérosz portréja
Devecseri Gábor portréja

Vissza a fordító lapjára

Εἲς Ἥλιον (Ógörög)

ἥλιον ὑμνεῖν αὖτε Διὸς τέκος ἄρχεο Μοῦσα
Καλλιόπηφαέθοντατὸν Εὐρυφάεσσα βοῶπις 
γείνατο Γαίης παιδὶ καὶ Οὐρανοῦ ἀστερόεντος
γῆμε γὰρ Εὐρυφάεσσαν ἀγακλειτὴν Ὑπερίων
αὐτοκασιγνήτην οἱ τέκε κάλλιμα τέκνα
Ἠῶ τε ῥοδόπηχυν ἐυπλόκαμόν τε Σελήνην 
Ἠέλιόν τ᾽ ἀκάμαντ᾽ἐπιείκελον ἀθανάτοισιν
ὃς φαίνει θνητοῖσι καὶ ἀθανάτοισι θεοῖσιν 
ἵπποις ἐμβεβαώςσμερδνὸν δ᾽  γε δέρκεται ὄσσοις 
χρυσέης ἐκ κόρυθοςλαμπραὶ δ᾽ ἀκτῖνες ἀπ᾽ αὐτοῦ 
αἰγλῆεν στίλβουσι παρὰ κροτάφων δέ τ᾽ ἔθειραι 
λαμπραὶ ἀπὸ κρατὸς χαρίεν κατέχουσι πρόσωπον 
τηλαυγέςκαλὸν δὲ περὶ χροῒ λάμπεται ἔσθος 
λεπτουργέςπνοιῇ ἀνέμωνὕπο δ᾽ ἄρσενες ἵπποι
ἔνθ᾽ ἄρ᾽  γε στήσας χρυσόζυγον ἅρμα καὶ ἵππους
[αὐτόθι παύεται ἄκρου ἐπ᾽ οὐρανοῦεἰσόκεν αὖτις] 
θεσπέσιος πέμπῃσι δι᾽ οὐρανοῦ Ὠκεανόνδε
χαῖρεἄναξπρόφρων δὲ βίον θυμήρε᾽ ὄπαζε
ἐκ σέο δ᾽ ἀρξάμενος κλῄσω μερόπων γένος ἀνδρῶν 
ἡμιθέωνὧν ἔργα θεαὶ θνητοῖσιν ἔδειξαν.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttp://www.perseus.tufts.edu/

Himnusz a Naphoz (Magyar)

Zengj a sugárzó Napról most, Zeusz gyermeke, Múzsa,
Kalliopé, minekünk - a tehénszemű Eurüphaessza
szülte, a Föld meg a csillagos Ég sarjának; a híres
Eurüphaesszát nőülvette a nagy Hüperíón,
nővérét s neki gyönyörűszép gyermekeket szült,
rózsakarú Éószt, azután szépfürtü Szelénét
s Éelioszt, ki nem ernyed s isteneinkre hasonlít,
fénylik a földi halandóknak meg az égilakóknak,
száll szekerén, s kitekint éles szeme fényes aranyló
harci-sisakjából, pompás sugarak ragyogóan
áradnak szét róla, halántékán meg a fényes
hajfürtök koszorúzzák szép és messzirelátszó
arcát. Testén könnyüszövésű szép köpeny áraszt
fényt, míg szélben leng. S szekerével szállnak a mének.
Megfékezve aranyjármú szekerét s paripáit,
egy kissé pihen ott, a nagy ég tetején, azután meg
újra csodásan vágtat az égen az Ókeanoszba.
      Üdvözlégy, kegyesen nyújts szívviditó eleséget;
félisten hősökről szólok utánad a dalban,
kiknek tetteiről Múzsáktól hall a halandó.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásamek.oszk.hu

minimap