Csák Gyöngyi: Ponavljanje (Ismétlődés Szerb nyelven)

Leszáll a csönd;
mélyében mutatja helyed;
ismétlődik az ezerszer
elhallgatott magának
jogot követel.

Hatalmas hegyek mögül
akárha vér, zúdul alá
vöröslő lavina.

Ebben a szédülékeny
őszi délutánban
elmosódó arcod lebegteti
asszociációk kígyózó sora.

Spustila se tišina;
tvoje mesto u svojoj dubini pokazuje;
ponavlja se hiljadu puta
prećutano sebi
pravo zahteva.
 
Sa ogromnih brda
kao krv cvenkasta lavina
se sruči.
 
U tom omamljenom
jesenskom popodnevu
niz vijugavih asocija
tvoje izbledelo lice ističe.