Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gősi Vali: Mi sono innamorata di te (Megszerettelek Olasz nyelven)

Gősi Vali portréja

Megszerettelek (Magyar)

Mielőtt megszerettelek,
már itt éreztelek a közelemben,
pedig azelőtt sohasem láttalak.
Hatalmas csönd volt körülöttem, -
hallottam a lélegzetedet,
és valami könnyed, légies dallamot...
- ma már tudom: a szíved ritmusa volt.
Időtlen béke költözött akkor
észrevétlenül a szívembe.
Egyszerre körbefont, átölelt
valami végtelen nyugalom,
mint egy puha takaró,
vagy elhagyott, finom pulóver,
melyből árad a rég átlényegült kedves illata ma is,
és átjár itt hagyott, bársony-melege...
Szerelem ez, tudom, - múlhatatlan, tiszta, éteri.
A szívemben épült palota ajtaja
azóta naponta kitárul, - várja, beengedi
a lábujjhegyen érkezőt,
és egy hang halkan kérleli:
csak meg ne szökj...!
- s hogy visszataláljon,
távozáskor mindig kulcsot ad neki.
 
Asszociáció Z. T. lírai soraira:
"Mikor megszerettelek, építettem egy palotát a szívemben. Beköltöztél oda. "
(kép forrása: http://lelekfenymiketten.blogspot.com)



FeltöltőN.Ullrich Katalin
Az idézet forrásaa szerző

Mi sono innamorata di te (Olasz)

Prima d’essermi innamorata di te
percepivo già la tua vicinanza,
anche se non t’avevo mai visto prima.
Intorno a me v’era un silenzio profondo, –
sentivo il tuo respiro,
e una certa lieve melodia eterea…
– oggi lo so: era il ritmo del tuo cuore.
Una pace senza tempo s’intrufolò allora
inosservata nel mio cuore.
Tutto d’un tratto m’avvolse, m’abbracciò
una certa quietudine infinita,
come una coperta morbida
o come un fine maglione smarrito,
da cui da tempo spira trasfigurato il profumo caro,
e mi pervade il suo qui lasciato calore vellutato…
Questo è amore, lo so, – imperituro, puro, etereo.
Da allora la porta del palazzo, costruito nel mio cuore,
si spalanca quotidianamente, – attende,
lascia entrare colui, che giunge in punta di piedi,
e una voce l’invoca piano:
ti prego non fuggire…!
- e affinché possa tornar indietro,
quando se ne va gli consegna sempre una chiave.
 
Ispirato dalle righe liriche di Z.T.:
“Quando mi sono innamorata di te, avevo costruito
un palazzo nel mio cuore. Là ti sei insediato.”
 
 
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap