Marno János: II. ANNA
II. ANNA (Magyar)húsa tehát kellőképpen híg ahhoz, hogy a legszilárdabb állapotában is magába nyelje az embert, mintegy a saját kortyának örvénylésével egy elnyújtózó szempillantás alatt. A macskát az ölében már mondtam. Azt, ahogy a karmaival, félálomban, szaggatva lazítja egyre, csak egyre tovább a talajt, a mélyét vizsgálva és nem gyümölcse magvát, s állagát a mélységnek, melyet a szövet homályba burkolva tüntet fel szürkület gyanánt.
|
Kérjen fordítást! |