Ady Endre: Îmi asculți inima bolnavă (Beteg szívemet hallgatod Román nyelven)

Téged keresve útján, harcán,

Milyen bátor, erős szivem volt,

Milyen muzsikás, milyen harsány.

Milyen beteg most, milyen vásott:

Dobbanását nem tartja más, csak

Te nagy, szerelmes akarásod.

Ha még egyszer vadul fölzengne,

Himnusza a kíné s a kéjé,

Himnusza a himnuszod lenne.

Himnusz, hogy mégis rád találtam,

Nagy vétkekkel, nagy kerülőkkel,

De élve és nem a halálban.

S mindent megér, ha csak egy óra

Dalolta el dalát melletted

S nem nyílhat a szám átok-szóra.

Beteg szívvel, istenes ember,

Vallok neked, ím, kicsi párom,

Áhitatos, bús szerelemmel:

Ne hallgasd rossz, beteg zenéjét,

Jó a szivem, mert benne vagy te

S sziveink az órákat éljék.

Căutându-te înspre zare,

Ce inimă bravă am avut,

Muzicală, țipătoare.

Bolnavă e acum, uzată:

Ritmul îi menține, doar,

Voința ta amoroasă. 

Dacă ar răsuna sălbatic,

Imnul de chin, al plăcerii,

Imn ce și imnul tău ar fi. 

Imn de unire, întâmplare,

Cu păcate, ocolișuri,

Dar viu și nu în moarte.

Chiar o oră a fost zestre,

Glasul de cântec lângă tine,

Și n-am motive să te blestem. 

Cu inimă slabă, cuvios,

Vezi, îți recunosc, dragă,

Cu un mare amor trist, pios:

Cântul ei slab, nu asculta,

Inima mea te cuprinde,

Ambele-n cânt vor fi, întruna.