Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kempelen Farkas: Der zugefrorene See (A befagyott tó Német nyelven)

Kempelen  Farkas portréja

A befagyott tó (Magyar)

Még nem rég, hallottam zokogni

A szélüzött hullámokat,

A mint itt félve összebújtak

És sírtak ablakom alatt.

 

Most olyan csönd van, és e nagy csönd

Úgy fojtogatja a szivem, —

Meghalt a tó s a síró hullám

Jégszemfedél alatt pihen.

 

Mig elnézlek, eszembe jut, hogy

Eletem képe vagy te, tó,

S szivemnek a te bús halálod,

A te sorsod vigasztaló.

 

A könnyeknek, a zokogásnak

Egyszer mégis vége szakad . . .

S a szenvedés hullámcsapása

Elcsendesül a jég alatt.



FeltöltőMucsi Antal
Az idézet forrásaA Hét
Megjelenés ideje

Der zugefrorene See (Német)

Nicht lang ist es her, hörte ich Schluchzen

die von Wind gepeitschten Wellen,

wie hier ängstlich zusammenkauert

‘d weinten unter meinem Fenster.

 

Es ist jetzt still, und diese Stille

so drangsaliert ständig mein Herz,

d’ die See ist tot ‘d die weinende Welle

unter einem Eis Bahrtuch schläft.

 

Wie ich dich schaue, kommt mir in Sinn,

See, du bist das Bild meines seins,

und für mein Herz, dein trauriger Tod,

ist dem Trostbalsam des Schicksals.

 

Zu den Tränen und zu dem Schluchzen

eines Tages endlich abreisst,

und die Wellenschläge des Leidens

wird verstummen, unter dem Eis.

 



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap