Békássy Helén: Életrajzom

A világra

Miképen jöttem,

Hány óra szállt el

Suhogva fölöttem

Nem kérdezem .. .

Ajkam dalolt,

Villámot szórt szemem;

Pezsgő vértől hajtva

Merültem élvbe, zajba,

Keringtem tánczban,

Vergődtem lázban.

Törtem magasba, fénybe

Nyúltam vágytól égve

A boldogság után,

Tán el is játszva

Hogyha birtam,

Aztán zokogva

Visszasírtam. —

Majd lassan — lassan

Lágy csönd borult rám,

S mind, mind elnyugvott

A zajgó hullám.

De amint az ár

Tova rohant — szaladt,

Egy édes csöndes hullám

Belőle itt maradt;

Körüllocsog szelíden

Mindszüntelen —

Ez édes csöndes hullám —

A szerelem. —

Hozzád simulva kedves,

Kezemben a kezed,

Megyek — megyek veled

Hova e hab vezet —

S a szerelemről dallok

Örökszép dalt neked!