Brody Miksa: Schwarze Fee (Fekete tündér Német nyelven)
Fekete tündér (Magyar)Úgy ahogy illett, ahogy kellett, Tündér állott a bölcsőm mellett, Csapzott hajú, vasorrú, bánatos Fekete arcú, érdes és fagyos, Fogatlan Csupán a szíve égett, mint a katlan.
Hívatlan szem hogy meg ne lássa, Fekete volt a suttogása, Fekete volt a simogató kéz, Tán száz esztendős gond! olyan nehéz Az árnya, És maró vértől piszkos volt a szárnya.
Vigyázott rám, úgy ahogy kellett, A bölcsőm, majd az ágyam mellett, Hogy ne jöjjenek semmikor elém, Az arany hajú, hűvös fogú lény: Az élet És csábitgató, csaló szenvedélyek.
Fekete tündér bölcsőm mellett Fekete vajúdásban ellett Megannyi gondot, - sohasem gyönyört, S így szólt, - a hangja bántott, meggyötört: - Te árva! Készülj a csendes, korai halálra!
Csapzott hajú, vasorrú tündér A vágyakkal te is eltüntél, Most körülöttem fáklyatűzben ég Az élet; vak szemem felnyitva rég. Most látok; De hol a vágyak? hol az édes átok?
|
Schwarze Fee (Német)Wie es sich gehört, wie es sein soll, eine Fee steht bei der Wiege, Doll, wuschelige Eisennase, schaurig das schwarze Gesicht ist rau und traurig zahnlos, nur das Herz tat ihm weh und er war ganz traurig.
Dass es ein fremdes Auge nicht sieht, sein Flüstern war schwarz wie ein Schmied, die streichelnde Hand war wie der Nacht schwarz, gar hundert Jahre Leid! So alt wie Quarz der Schatten, die Flügel waren schmutzig von den Gaffern.
Hat stets auf mich geschaut, ganz adrett an die Wiege ’d auch an meinem Bett, dass, nicht vor mich kommt, mit großen Zehen, das Goldhaarige, mit kühlen Zähnen: Das Leben, dass, die Verlockende nicht muss erleben.
Neben meinen schwarzen Feen wiege die schwarzen Geburtswehen, liebte sehr viel Ärger, – nie etwas Bequemes, die Stimme war schallend, sehr gequältes: Du, Waise! Mach dich bereit für eine lange Reise!
Mit Eisennase, wuschelige Fee mit Verlangen, verschwunden im See, jetzt brennt das Fackelfeuer: Wir zoffen mit Leben; die Augen sind längst offen. Ich spüre; aber wo sind die Wünsche? Wo sind die Flüche.
|