Vados Anna: Tumble (Átfordul Angol nyelven)

Még mindig pontosan tudom, milyen a hajad tapintása.
Sokszor válaszolom, hogy nincs semmi baj, ami azt jelenti,
hogy nem tudnak rajta segíteni. Én sem.

A sóvárgás elapad.
Csendesek a bennünk zúgó óceánok.
Ha hangosan sírok is az utcán,
belül végig egy józan hang mérlegel.
Valaki, aki tud mindent, ismer mindent, és végig elkísér.
Mit csináljak veled?

Esténként futok az árnyékommal.
Hatvan alá fogytam, a csípőmön láttam reggel,
de aztán kezdődött,
már nem a hányinger és a hideg,
csak feltenni a teavizet,
belesimulni a cselekvésbe.
Megint nincs egy tiszta kés.

I still know how the touch of your hair feels precisely.
I reply a lot that there is nothing wrong which means 
They cannot help it. Neither can I.
The craving goes dry. 
Silent are the oceans that crash inside us.
Even if I am crying loudly in the street,
Inside a sensible voice measures all along,
Somebody, that knows all things and sees me all the
way. What should I do with you?
In the evenings I am running with my shadow.
I am under sixty kilograms, I saw it on my waist in the
morning, But then it started
Not the nausea and the cold anymore,
Just to put the kettle on,
Ease into actions.
And again, there isn’t a clean knife.