Gyulai Pál: An der Grenze zu Siebenbürgen (Erdély határán Német nyelven)

Elzavart falucskák

Kéklő hegyek alján,

Madárfütty az erdőn,

Vizomlás a sziklán!

Érzem levegődet,

Megállok a bércen,

Erdély, szegény Erdély,

Édes szülőföldem!

S leborulok sirva,

Mint a vándor gyermek,

Ki édes anyjának

Sirhalmán pihen meg.

Vertriebene Dörfer

unter blauen Bergen,

Vögel Pfeifen im Wald,

Wasserfall am Felsen!

Ich fühle deiner Luft,

ich blieb stehen am First,

Siebenbürgen, du Arm,

weil mein Vaterland bist.

Ich verbeuge weinend

wie ein wanderndes Kind,

der zu Mutters Grab,

wieder heimgekehrt ist.