Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Mikszáth Kálmán: Daheim (Otthon Német nyelven)

Mikszáth Kálmán portréja

Otthon (Magyar)

Itthon vagyok újra, újra itthon,

Ismerősek jönnek velem szembe,

Kedves arczok, elfeledt vonások;

Gyermekkorom jut megint eszembe,

És vele a fényes álmok, tervek…

Istenem, de boldog is a gyermek!

Egykedvűen mint a pipás ember,

Ott gugol a kémény házunk felett;

Már messziről meglátszik a füst, mit

Óriási szájából ereget…

Vidám, csendes az egész ház tája,

A búcsúzó nap mosolyg le rája.

A kapuban vén kuvasz nyújtózik,

Álmosan néz a ki- s bemenőkre,

Engem látva, haragosan mordul,

Felszökik, majd egyet ásít s végre

Farkcsóválva hizeleg körültem.

Míg én állok némán, elmerülten.

 



FeltöltőMucsi Antal
Az idézet forrásaInternet

Daheim (Német)

Ich bin wieder daheim, wieder daheim,

bekannte kommen mir gegenüber,

holde Gesichter, uralte Bilder;

meine Kindheit wird Trüber und trüber,

‘d damit glänzende Träume und Pläne ...

mein Gott, das Kind in mir freut bis Träne!

So gleichgültig wie der Mann mit Pfeife,

so sitzt auch der Schornstein über dem Haus;

den dicken Rauch sieht man schon von Weitem,

es strömt aus seinem grossen Maul heraus …

das ganze Haus ist fröhlich und ruhig,

die Sonne lächelt auf ihn herab mutig.

Vor dem Tor streckt sich ein sehr alter Hund,

er blickt schläfrig, auf die Ein- und Ausgängen,

als er mich sieht, knurrt er mich wütend an,

springt auf, ‘d versucht das gähnen zu verdrängen.

Er wedelt mit seinem Schwanz um mich herum.

Während ich still dastehe, taubstumm.

 



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap