Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Oravecz Imre: Vecchiaia (Öregség Olasz nyelven)

Oravecz Imre portréja

Öregség (Magyar)

1
 
Mi fiatalon ismeretlen volt,
az most mindennapos,
mi játszi könnyű, az nehéz vagy lehetetlen,
 
ha leguggolok és felegyenesedem, a fejembe tódul a vér,
ha magasból letekintek, tériszonyom van,
ha varrni akarok, már szemüveggel sem tudom tűbe fűzni a cérnát,
ha beszélgetek valakivel, a mondat közepén elfelejtem, mit akartam mondani,
ha változtatnom kell azon, mit elterveztem, ideges leszek,
ha nem találok valamit, pánikba esem,
ha fáj valamim, mindjárt a legrosszabbra gondolok,
 
kaland lett az életem.
 
2
 
Néha olyan,
mintha én nem én lennék,
hanem valaki más,
egy nehézkes, űzött idegen,
ki a bőrömbe bújt.



FeltöltőCikos Ibolja
KiadóMagvető
Az idézet forrásatàvozó fa
Megjelenés ideje

Vecchiaia (Olasz)

1
 
Quel, che da giovani ci era sconosciuto,
ora è diventato quotidiano,
di un’estrema facilità, difficile o impossibile,
 
se m’accovaccio e mi rialzo, il sangue m’affluisce al cervello,
se guardo giù dall’alto, soffro di vertigine,
se voglio cucire, neppure con gli occhiali riesco ad infilare il filo,
se sto conversando con qualcuno, nel mezzo della frase dimentico cosa volevo dire,
se devo cambiare quel, che avevo pianificato, divento nervoso,
se non trovo qualcosa, mi prende il panico,
se mi duole qualcosa, penso subito al peggio,
 
la mia vita è diventata un’avventura.
 
2
 
A volte sembra,
come se io non fossi più io,
ma qualcun altro,
un tardo, estraneo perseguitato,
che nella mia pelle s’è infilato.
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap