Este mielőtt elaludtam tegnap
két száraz levelet dobott be az eső
ott remegtek lámpám nyugalmas fényében
mint két elfáradt vándor nem tudtak megpihenni
én eltemetve gondok harcok alá
kifosztottan és szomorúan aludni készültem
készültem a másnapra és kicsit keserűen
gondoltam holnap megint ugyanígy lesz
aztán úgy zuhantam az éjszaka eszméletlen mélységeibe
mint tehetetlen súly egyre távolabbról
hallottam már csak a fák jajongását
s az eső hatalmas zúgását
éjszaka felriadtam zápor zörgött még ablakomon
a két levél halódva didergett a padlón
bennem egyszerre felriadtak a gondok - elgondoltam
hátha halott vagyok már én is
e gondok és évek tornyos súlya alatt
s úgy élek csak tovább mint künn az őszi zápor
úgy vergődöm tovább mint künn az őszi zápor
mely holt leveleken s kopasz fákon kopog.
1930