Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Majthényi Flóra: Was ist Heimat? (Mi a haza? Német nyelven)

Majthényi Flóra portréja

Vissza a fordító lapjára

Mi a haza? (Magyar)

"Édes anya, édes apa!

Mondjátok csak, mi a haza?

Tán e ház, amelyben vagyunk?

Amelyben mindnyájan lakunk:

Ez a haza?"

 

"Nem, gyermekem, ez csak házunk,

De amit itt körül látunk,

Merre földeink terülnek,

Merre kertjeink feküsznek:

Ez a haza!

 

Minden, amit a szem belát,

Itt e föld, mely kenyeret ád,

E folyók tele halakkal,

E szőlőhegyek falvakkal:

Ez a haza!

 

Amerre a hegylánc kéklik,

Merre a berek sötétlik,

Merre a róna kanyarul,

Melyre a kék ég leborul:

Ez a haza!

 

Hol egykor őseink laktak,

Itt csatáztak, itt mulattak,

Ahol a határt ők szabták

S örökségül reánk hagyták:

Ez a haza!

 

Ahol csontjaink porladnak

S mindig a földben maradnak,

Ahová bennünket tesznek,

Midőn egyszer eltemetnek:

Ez a haza!

 

Ez a föld, mely drága nekünk,

Melyet legjobban szeretünk,

Ahová, bármerre járunk,

Mindig vissza-visszavágyunk:

Ez a haza!"



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poet.hu/vers/1191

Was ist Heimat? (Német)

„Vater, Mutter, sagt mir jetzt Grad!

Sagt ihr mir schnell, was ist Heimat?

Vielleicht es hier, wo wir eben?

In dem Haus, wo alle leben:

Das ist Heimat?“

 

„Nein, Kind, das ist nur unser Haus,

aber alles, rund um das Haus,

wo die Ländereien liegen?

Wo wir unsere Gärten pflegen:

Das ist Heimat!

 

Alles, was hier das Auge sieht,

hier ist das Land, das uns Brot gibt,

diese Flüsse voll mit Fische',

der Weinberg ist voller Frische:

Das ist Heimat!

 

Wo die Bergketten blau werden,

‘d die Auen ins Dunkeln färben,

wo das Brachfeld sich ganz verkrümmt,

‘d die blauen Himmel alles rühmt:

Das ist Heimat!

 

Wo unsere Ahnen lebten,

hier kämpften sie ‘d Träume webten,

wo sie hatten, die Grenzen gesetzt

als Vermächtnis uns hinterlässt:

Das ist Heimat!

 

Wo unsere Knochen dorren.

Sie bleiben immer im Boden,

wohin die uns einst versorgen,

dort, wo wir begraben werden:

Das ist Heimat!

 

Drum ist das Land, uns so kostbar,

hier zu leben, so wunderbar,

wo auch immer wir hingehen,

wir sehnen immer zurück her:

Das ist Heimat!“

 



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap