Pásztor Árpád: Hoffnung (Remény Német nyelven)

A szürke felhők óriás csoportja

Egy pillanatra szerteszét szakadt

S a kék egen vidáman mosolyogva

Egy napsugár, mint tűz végig szaladt.,.

A felhőrojtok fényben tündököltek,

Minden piros volt, égő színarany...

Biborzománczczal vonta át a földet —

És mint a percz, úgy tünt el nyomtalan.

Eine riesige Gruppe grauer Wolken,

war für einen Moment kurz zerrissen

und an dem blauen Himmel fröhlich krochen

ein Sonnenstrahl lass sie sich durchdringen.

Die Wolkenfransen leuchteten hell im Licht,

es war feuerrot, ein brennendes Kloss …

durchzog den Boden mit Purpurromantik-

‘d wie die Minute verschwand es spurlos.