Kóbor kutya (Magyar)
Elõbb csak háztól házig verték, azután ki a faluból. Most két falu között tétován hol ide, hol oda lohol.
Bátor kutya volt, eleinte még meg-megkapta a botot. S nézzétek: hogy elgyámoltalanodott!
A madártól is félrerebben, állandó reszketés ina, foga is már csak azért van, hogy legyen mivel vacognia.
Szederjes nyelve vizet keres, megvesz, ha nem talál. Szája két felén undorítón vegyül a könny s a nyál.
Sír. Vonyítana, de azt se mer, hátha meghallja valaki. – Menti a bõrét céltalanul, míg bírják vérzõ lábai.
Menti a bõrét céltalanul. Csak a bõre van, semmi más. – Hol késel, irgalmas vadász!? Feltöltő | Váradi József |
Az idézet forrása | https://konyvtar.dia.hu/html/muvek |
|
Streunender Hund (Német)
Erst wurde er nur geprügelt, weg vom Haus, dann auch hinaus aus dem Dorf. Zwischen zwei Dörfern wie ein Pendel, streunt er jetzt mal hier, mal dort.
Tapfer war er gar, wie’s begann, er verbiss sich oft am Stock. Und sieh einer an: Wie hilflos jetzt sein Atem stockt!
Aufgescheucht vom Vogelschwarm, die dünnen Sehnen flattern, Die Zähne: einst ein scharfer Dolch, jetzt nur mehr gut zum Klappern.
Wie er keucht, nach Wasser scharrt, er stirbt, wenn er jetzt scheitert. Die Schnauze mischt -welch Abscheu- die Tränen mit dem Speichel.
Er weint, würd‘ heulen, aber halt, Aufsehen, das tut nur ungut. - Er rettet seine Haut, ohne Ziel, noch tragen ihn Pfoten voll Blut.
Er rettet seine Haut, ohne Ziel. Nur die Haut, nur die, die trägt er. - Wann waltet endlich deine Hand, du barmherziger Jäger!?
|