Juhász Gyula: Kia estis.. (Milyen volt… Eszperantó nyelven)

Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár,
S e szőkeségben újra érzem őt.

Milyen volt szeme kékje, nem tudom már.
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
Szeme színére visszarévedek.

Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.

Kia estis ŝia blond', mi jam ne scias,

sed scias, ke l' kamparo estas blonda.

se l'spikoriĉa or-somer' radias ...

Mi ŝin resentas en ĉi oro onda.

Kaj ŝia okulblu'? Mi jam ne scias.

Sed se la bril' septembra de l'ĉielo

post nubokrev' adiaŭtriste strias,

reviĝas al mi ŝia okulhelo.

Kaj ŝia voĉosilk'? Mi jam ne scias.

sed en suspir' de l' kampo printemp­flora

la varma vok' de Anna melodias

el florsezon' pli-ol-ĉiele fora.