Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Áprily Lajos: Marzo (Március Olasz nyelven)

Áprily Lajos portréja

Március (Magyar)

A nap tüze, látod,

a fürge diákot

a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.

Csengve, nevetve

kibuggyan a kedve

s egy ős evoét a fénybe kiált.

 

Régi, kiszáradt

tó vize árad,

néma kutakban a víz kibuzog.

Zeng a picinyke

szénfejű cinke

víg dithyrambusa: dactilusok.

 

Selymit a barka

már kitakarta,

sárga virágját bontja a som.

Fut, fut az áram

a déli sugárban

s hökken a hó a hideg havason.

 

Barna patakja

napra kacagva

a lomha Marosba csengve siet.

Zeng a csatorna,

zeng a hegy orma,

s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.teremteni.eoldal.hu

Marzo (Olasz)

Vedi, il calore del sole

ha indotto l'alunno a salire sul monte:

si dispose in cima.

Il suo buonumore,

squillando, ridendo zampilla,

un antico “evoe” nella luce grida.

 

Dall'antico lago prosciugato,

l'acqua si spande,

nei pozzi muti, acqua gorgheggia.

Il canto sublime, della minuscola cincia,

dal capo nero,

al ritmo dattilico, risuona.

 

L'amento rivelò già la sua seta,

i suoi fiori gialli,

il corniolo, sboccia.

La luce corre, corre,

nel mezzodì,

sul nevaio freddo la neve si arrena.

 

Ridendo al sole,

il ruscello Barna,

squillando, nel placido Maros si getta.

Squilla il canale,

squilla la cima del monte,

e squilla – nevvero – anche il tuo cuore, squilla?



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap