Benő Attila: (harmincévesen)
(harmincévesen) (Magyar)Harmincévesen kellene írni az első verset. Nem tizenkétéves világzsongásban. Harmincévesen. Mikor már nem merengsz azon, hogy mennyit adsz és mennyit fizetnek.
Tisztulásakor a belső vizeknek. Amikor bensővé zsugorodik a távol. Amikor a tekintet nem a lángra, a parázsra veti fényét. Amikor már nem csak a mozdulatot látod, de a vér lüktetését, azt, ahogy az indulat üt és simogat. Amikor már elfogadod a külsővé csupaszult álmot és a mondvacsinált határokat.
Előbb hallgatni kellene sok évet.
Látni, hallani, ízlelni emlékek nélkül. Tudni mi fanyar és mi éget, mi az mi végleg elévül. Felejteni élősködő rögeszméket.
Felejteni, felejteni a belső koloncokat és mégis látni, mégis járni. Újra tanulni látni. Úgy, mint aki hosszú álomból éled, és már alig emlékszik az ébrenlétre.
|
FordításokAngol(at thirty) N. Ullrich Katalin Olasz (a trent'anni) Cikos Ibolja Román (La treizeci de ani) Kolozsi Katalin Kérjen fordítást! |