Szenes Anikó: Mojoj majci (Anyámnak Szerb nyelven)

Hol tanultál könnyet letörölni,

Fájdalmat rejteni lelkedben?

Bánatot, panaszt eltemetni,

Sírást és kínt oly csendesen?

Hallgasd a szél szavát:

Hegyen és völgyön át,

Tátott torokkal kesereg;

Nézd a tengert.

Üvöltve renget

S korbácsol sziklahegyeket.

Az egész Természet zeng és reng,

A gátat, formát szétrepeszti.

Honnan a szívedben ez a csend:

Hol tanultál hősnek lenni?

Nahalal, 1940. I. 15.

Gde si učila suze brisati,

Bol u srcu skrivati?

Tugu, žal, plač i pečal

tako tiho sahraniti.

Slušaj glas vetra:

Iznad brda i dumača,

Punim ustima jada;

Gledaj more.

Urlajući trese

Šiba ogromne stene.

Čitava Priroda bruji, tutnji,

Dolmu, formu ruši.

U tvom srcu odakle je ta tišina:

Da budeš heroj gde si učila?

Nahalal, 15. I. 1940.