Radnótihoz (Magyar)
Te, aki hűvösen zizegő drót tüskéi közé szorultál - beszorított a súlyos puskatus – s cafatokban hullt a hús melletted társaidról - földbe sóhajtották anyjuk nevét – s szálltak a kémények szemén füstben, koromban az árvíz sújtotta felhők közé
sistergő ködbe kiáltott szavaid itt lebegnek fölöttünk kitépem arcod utolsó jajodból hiába kapaszkodták igazságodba, reszkető ajkad az igazságba fúlt
akkor mászott ki testedből a kín Arbeit macht frei! Parancson rángatott kezek Megölték szádban a keserű éneket. Feltöltő | Cikos Ibolja |
Az idézet forrása | http://www.romapage.hu/ |
|
|