Kiss Judit Ágnes: The ballad of child-men (Gyerekférfiak balladája Angol nyelven)

Ha nő vagy, férfiként szerethetsz
macsót, lovagot, szépfiút,
végül úgyis a gyermeked lesz,
öledbe vágyik, s nincs kiút
ebből a kényszer-anyaságból,
szívedből szívja a tejet,
és mint vak kismacska, nyivákol -
a férfi mind csak kisgyerek.
 
Mint óvodás a homokvárat,
épít izmot vagy karriert,
de kérj egy apróságot, fáradt,
unott lesz rögtön és ijedt.
Nem lesz társad és nem lesz hősöd,
magad vagy csatába menet
utóvéded és előőrsöd,
a férfi mind csak kisgyerek.
 
Most rád hasal, harapja nyelved,
magáról úrként álmodik,
ha nedve kiömlött, elernyed,
s már alszik, nyála is folyik.
Mert nő vagyok, oltalmat vágynék,
de megtanultam, nem lehet,
hiába szerelem, jó szándék,
a férfi mind csak kisgyerek.
 
Herceg, ha sértő, amit mondtam,
hajtsd az ölembe a fejed,
csak altató volt, mit daloltam,
hogy minden férfi kisgyerek.

A woman can love in mannish ways
a knight, a macho male or sheik,
but each turns into a child to raise,
there's no way out, a lap they seek,
coerced, your motherhood will start,
blind kittenish their mewling bawl,
when sucking milk from your very heart,
for men, they are but children all.
 
Like toddlers who from sand build castles,
he builds muscles, or fine career,
but is weary when asked for trifles.
he will as bored and scared appear.
No hero or mate to believe in,
alone you march to battle's call,
neither vanguard, nor rear-guard even,
for men, they are but children all.
 
He thinks of himself as quite a gent,
bely down, your tongue he's nibbling,
but relaxes when his sap is spent,
falls asleep, saliva dribbling.
I am woman, would like protection,
but learnt, for that in vain I call,
in vain the love and good intention,
for men, they are but children all.
 
My prince, if these my words offended,
keep putting your head in my lap,
‘twas just a lullaby I rendered.