Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Montale, Eugenio: A parkban (Nel parco Magyar nyelven)

Montale, Eugenio portréja

Nel parco (Olasz)

Nell'ombra della magnolia

che sempre più si restringe,

a un soffio di cerbottana

la freccia mi sfiora e si perde.

 

Pareva una foglia caduta

dal pioppo che a un colpo di vento

si stinge - e fors'era una mano

scorrente da lungi tra il verde.

 

Un riso che non m'appartiene

trapassa da fronde canute

fino al mio petto, lo scuote

un trillo che punge le vene,

 

e rido con te sulla ruota

deforme dell'ombra, mi allungo

disfatto di me sulle ossute

radici che sporgono e pungo

 

con fili di paglia il tuo viso....



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://viaggionelvento.blogspot.com/2008

A parkban (Magyar)

A magnólia árnyékában

- egyre inkább szűkül össze -

fúvócsőből kisurranva

nyílvessző súrol, s tovatűnik.

 

Olyan volt mint lehulló levél

a nyárfáról, amely a szélben

színét veszti, vagy egy kéz nyúlt át

a távolból a zöld lomb között.

 

Egy nevetés, mely nem az enyém,

hatol át az őszi lombokon,

egészen a keblemig; megráz

egy trilla, s ereimbe hasít,

 

és veled nevetek az árnyék

eltorzult kerekén, s elnyúlok

magamtól leverten a csontos

kiálló gyökereken, s arcod

 

szurkálom szalmaszálaimmal.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://magyar-irodalom.elte.hu

minimap