Hagerup, Inger: A megfeszített szól: (Den korsfestede sier: Magyar nyelven)

Ta meg ned. Det er på tide.
Trodde jeg jeg kunne lide
det som millioner led?
Dachau, Buchenwald og Belsen,
hvor var jeg, og hvor var frelsen?
Ta meg ned.

Menneskene har bedratt meg.
Gud og djevel har forlatt meg.
Ta meg ned og bær meg bort.
La den siste bleke jøde
vidne om de andre døde
bedre enn jeg kunne gjort.

Ta meg ned. Det er på tide.
Lansegapet i min side,
tornekronen – hva var det?
Nylig slo et barnehjerte
hjelpeløst av angst og smerte
i en gassovn. Ta meg ned.

Ta meg ned. Jeg var der ikke.
Redselen i barneblikket,
morens gråt gikk meg forbi.
Knus mitt kors som ikke kunne
redde dem som gikk til grunne.
Ta meg ned. Gjør verden fri.

Dobjatok le. Némán tűrök,
míg gyásszal telnek az űrök,
s földünk kíntól hempereg.
Csak Dachau, Buchenwald s Belsen
rettenetes bűnét jelzem.
Dobjatok le, emberek.

Nem akarok sem bajt, sem pört.
Isten, ördög ellenem tört.
Mért néztek bitómra föl?
Nálam minden mártír méltóbb.
daccal érte el a vértót,
amióta gyilkos öl.

Dobjatok le. Sose bántsa
szemeteket tüske, lándzsa –
mindig meghal, aki veszt.
Gázkamrába hurcolt gyermek
húsából trágyát kevernek,
s én fásultan hagyom ezt.

Dobjatok le: Mire kellek,
ha nem önt özönt a felleg,
és még állnak a hegyek.
Zúzzátok porig keresztem,
mert csupán gúnynak szereztem.
Dobjatok le. Ne legyek.