Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Jacobsen, Rolf: Utazás (Reise Magyar nyelven)

Jacobsen, Rolf portréja

Reise (Norvég)

Stasjonsventesaler om natten
med den kjølige atmosfære av rå cement
og jern,
med rekker av visnede smørbrød under
glassdiskene,
opstablede stoler i skyggen,
vaskekonenes strøm over perrongene
i den fuktige morgentime,
kan fylle min sjel med villhet.

Reise mot fremmede lande.
Røk gjennem kupévinduene, skinnenes
magiske sanger. - Paris, Marseille.

Når asfalten har krystet mine føtter
til glør,
når butikkvinduenes glitrende øine
har mistet sin trolldom
og min verden står stille og bare
stirrer på mig,
da går jeg ofte til jernbanestasjonene
hvor de hvite røksøiler setter glade
spørsmålstegn på himlen,
eller til havnen
hvor de store skib ligger med duft
av maling og hav og skinner av lys.

Jeg vil ride på stavnen av et slikt
skib inn mot en ny by.

Jeg vil høre på bølgene pusle om skrogets plater
når vi glir med sakte fart inn mot de
disige tårne og de gamle broer gjennem røk.

Og jeg vil høre gatenes larm stige,
sporvognene klemte i nye, rare toner.

Jeg vil kjenne lukten av kastanjeknopper
drive mot havnen. Kastanjeknopper og exhaust.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.barnesandnoble.com

Utazás (Magyar)

Az éjszaka vasúti várótermei
a nyers beton s a vas hűvös
szagával,
a fonnyadt szendvicsek sorával
az üvegpult alatt,
az egymásra halmozott székekkel,
a takarítónők hadával a peronokon
nyirkos hajnalokon
meg tudják vadítani lelkemet.

Utazás idegenbe.
Füst a kupéablakon át, a sínek
mágikus dala. - Párizs, Marseille.

Mikor izzóvá öleli az aszfalt
már a lábam,
mikor a kirakatok csillogó szeme
elveszíti varázsát
s megáll világom s csak mered
rám,
olyankor gyakran állomásokra megyek,
hol az égre fehér füstoszlopok
rajzolnak vidám kérdőjeleket,
vagy ki a kikötőbe,
hol nagy hajók ragyognak s száll
festék- és tengerillatuk.

Ilyen hajók tatján szeretnék ismeretlen
városba lovagolni.

Hallgatni a hajónkhoz loccsanó hullámokat,
amint lassan siklunk a füstön át
ködös tornyok és vénséges hidak felé.

S hallgatni, miként nő az utcalárma,
s a villamosok szokatlan csilingelését.

S érezni a gesztenyefák felénk sodródó illatát
a kikötőben. Gesztenyékét s a kipufogógázokét.
 



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

minimap