Addig jutottunk, gondolta az űrhajós,
amikor harmadik hete úszott már körbe kabinjában
s véletlenül szemen rúgott egy istent
- addig jutottunk hát,
hogy fent és lent közt nincs többé különbség,
se észak és dél közt, se könnyű és nehéz közt.
Honnan tudjuk meg akkor, mi az igazság?
Addig jutottunk hát már,
hogy zárt térben súlytalanul
száguldunk körbe napkelték nyomában
s epedve vágyódunk egy zöld fűszál után
s hogy markolhassunk valamit, mi ellenáll. Követ emeljünk.
Egy éjjel úgy látta, a Föld kerek szem,
s gyermekszem komolyságával tekint rá,
amikor az éjszaka közepén kinyílik.