Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Sorescu, Marin: Szimmetria (Simetrie Magyar nyelven)

Sorescu, Marin portréja

Simetrie (Román)

Mergeam aşa,
Când deodată în faţa mea,
S-au desfăcut doua drumuri :
Unul la dreapta,
Şi altul la stânga,
După toate regulile simetriei.

Am stat,
Am făcut ochii mici,
Mi-am ţuguiat buzele,
Am tuşit,
Şi-am luat-o pe cel din dreapta
(Exact cel care nu trebuia,
După cum s-a dovedit după aceea).

Am mers pe el cum am mers,
De prisos să mai dau amănunte.
Şi după aceea în faţa mea s-au căscat două
Prăpăstii :
Una la dreapta
Alta la stanga.
M-am aruncat în cea din stânga,
Fără măcar să clipesc, fără măcar să-mi fac vânt,
Grămada cu mine în cea din stânga,
Care, vai, nu era cea căptuşită cu puf!
Târâş, m-am urnit mai departe.
M-am târât ce m-am târât,
Şi deodată în faţa mea
S-au deschis larg două drumuri.
"V-arăt eu vouă !" - mi-am zis -
Şi-am apucat-o tot pe cel din stânga,
În vrăjmăşie.
Greşit, foarte greşit, cel din dreapta era
Adevăratul, adevăratul, marele drum, cică.
Şi la prima răscruce
M-am dăruit cu toata fiinţa
Celui din dreapta. Tot aşa,
Celălalt trebuia acum, celălalt...
Acum merindea îmi e pe sfârşite,
Toiagul din mână mi-a-mbătrânit,
Nu mai dau din el muguri,
Să stau la umbra lor
Când m-apucă disperarea.
Ciolanele mi s-au tocit de pietre,
Scârţâie şi mârâie împotrivă-mi,
C-am ţinut-o tot într-o greşeala...

Şi iată în faţa mea iar se cască
Două ceruri :
Unul în dreapta.
Altul la stânga.



Az idézet forrásahttp://colecizj.easyvserver.com

Szimmetria (Magyar)

Csak úgy mentem,
mikor hirtelen két különböző út
jelent meg előttem:
egyik jobbra fordult,
bal felé a másik,
a szimetria törvénye szerint.

Vártam,
szememmel hunyorítva,
csücsörítve számmal,
köhintettem egyet,
és elindultam jobbra.
(Mint később kiderült,
épp a rossz irányba.)

Mentem, ahogy mentem -
a részletek teljesen fölöslegesek.
Aztán két tátongó szakadék
jelent meg előttem:
egyik jobbra fordult,
a másik balra.
Gondolkodás nélkül, lazán,
a baloldaliba vetettem magam
és vittem magammal mindent,
de sajna, ez nem volt  pehellyel bélelt!
Kúszva indultam tovább.
Kúsztam amíg kúsztam,
míg egyszercsak két út
szélesedett előttem.
"Majd megmutatom én!" - mondtam magamnak -
és megintcsak bal fele indultam,
azért is.
Nagyon rossz választás volt, a jobb oldali
lett volna az igazi, az úgynevezett Nagy Út.
Az első kereszteződésnél
egész lényemet átadtam
a jobb oldalinak. Ámde ugyanúgy,
a másik lett volna a jó, megint a másik...
Most élelmem fogytán,
kezemben megvénült a bot,
nem nőnek rajta új hajtások,
árnyékukban már nem pihenhetek
ha rám tör a kétségbeesés.
Csontjaim elkoptak a köveken,
nyikorognak és morgolódnak,
hogy egész utam egy nagy-nagy tévedés volt...

És ím, most megint két ég
tátong előttem:
egyik jobbra hív.
A másik balra. 



FeltöltőP. Tóth Irén
Az idézet forrásasaját

minimap