Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Puskin, Alekszandr Szergejevics: A rab (УЗНИК Magyar nyelven)

Puskin, Alekszandr Szergejevics portréja

Vissza a fordító lapjára

УЗНИК (Orosz)

Сижу за решеткой в темнице сырой.
Вскормленный в неволе орел молодой,
Мой грустный товарищ, махая крылом,
Кровавую пищу клюет под окном,

Клюет, и бросает, и смотрит в окно,
Как будто со мною задумал одно;
Зовет меня взглядом и криком своим
И вымолвить хочет: «Давай улетим!

Мы вольные птицы; пора, брат, пора!
Туда, где за тучей белеет гора,
Туда, где синеют морские края,
Туда, где гуляем лишь ветер… да я!..»



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásamatyuhin2.narod.ru/pushkinpoems.html

A rab (Magyar)


Rácsok közt, nyirkos tömlöcben lakók:

Én és a társam, egy szomorú sasfiók.

Börtön nevelte, sohasem volt szabad,

Véres koncot tépked az ablak alatt.

 


Az ablakba néz és mindent elhajít,

Tekintete kérlel, víjjogása hív,

Gondolata az enyémmel rokon:

Szárnyaljunk együtt, át a rácsokon

 


Szabad madárként, testvér, ideje már,

Oda, hol felhőn túl havas hegy orma vár,

Oda, hol a kéklő tenger peremén

Egyedül a szabad szél kószál…meg Én!


FeltöltőZöldi Péter
Az idézet forrásasaját

minimap