Tyutcsev, Fjodor Ivanovics: Silentium (Silentium Magyar nyelven)
Silentium (Orosz)Молчи, скрывайся и таи И чувства и мечты свои - Пускай в душевной глубине Встают и заходят оне Безмолвно, как звезды в ночи, - Любуйся ими - и молчи.
Как сердцу высказать себя? Другому как понять тебя? Поймет ли он, чем ты живешь? Мысль изреченная есть ложь. Взрывая, возмутишь ключи, - Питайся ими - и молчи.
Лишь жить в себе самом умей - Есть целый мир в душе твоей Таинственно-волшебных дум; Их оглушит наружный шум, Дневные разгонят лучи, - Внимай их пенью и молчи!..
|
Silentium (Magyar)Hallgass, rejtőzz, s titok legyen, Mit érez és óhajt szíved, Lelked mélyén suhanjon át, S csituljon el a néma vágy, Mint fényes éji csillagok, Csodáld csak őket - és ne szólj!
Hogy' tárja fel a szív magát, Megért-e téged bárki más, Megérti-e, benned mi él, Kimondott gondolat, ha kél - Hazug. A forrás felzubog, Oltsd szomjad így el - és ne szólj!
Csak tudd, magadnak hogyan élj, Egész világ a lelked, mély, Titkos, varázsos gondolat, Mit elfojt lárma s utcazaj, A nappal fénye szerteszór, Figyelj dalára - és ne szólj!
|