Tyutcsev, Fjodor Ivanovics: Faluk, faluk, csupa ínség! (Эти бедные селенья... Magyar nyelven)

Эти бедные селенья,

Эта скудная природа –

Край родной долготерпенья,

Край ты русского народа!

Не поймет и не заметит

Гордый взор иноплеменный,

Что сквозит и тайно светит

В наготе твоей смиренной.

Удрученный ношей крестной,

Всю тебя, земля родная,

В рабском виде Царь небесный

Исходил, благословляя.

Faluk, faluk, csupa ínség!

Zord táj, sáros, vagy poros-zöld!

Mennyi rajtad a szegénység,

népem földje, bús orosz föld!

Nem tudja azt szóba fogni,

meg se látja idegen nép,

rongyaidból mi ragyog ki,

alázatos meztelenség!

Óh, hazám! Míg vad keresztjét

roskadozva vitte válla,

minden utad, árva mesgyéd

bejárta az Ég Királya!