Tyutcsev, Fjodor Ivanovics: Mért sírsz úgy... (О чем ты воешь, ветр ночной?.. Magyar nyelven)

О чем ты воешь, ветр ночной?

О чем так сетуешь безумно?..

Что значит странный голос твой,

То глухо жалобный, то шумно?

Понятным сердцу языком

Твердишь о непонятной муке –

И роешь и взрываешь в нем

Порой неистовые звуки!..

О! страшных песен сих не пой!

Про древний хаос, про родимый

Как жадно мир души ночной

Внимает повести любимой!

Из смертной рвется он груди,

Он с беспредельным жаждет слиться!..

О! бурь заснувших не буди –

Под ними хаос шевелится!..

Mért sírsz úgy, éjszakai szél?

Mit akar őrült zokogásod?

Sóhajod szinte elalél,

majd kitörsz, mint iszonyu átok,

érthetetlen kínjaidat

érti minden szív, és ha nyögve,

jajgatva felbőgsz, néha vad

visszhang csap az égre belőle.

Óh, ne dalold a szörnyű dalt

ősanyánkról, a Zűrzavarról!

Rontó varázs zendíti halk

lelkünket, mikor az a dal szól:

vágyunk a végtelenbe tart

a dúlt kebelből kiszakadva -

ne ébreszd az alvó vihart:

a Káosz zúg s remeg alatta!