Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Krasko, Ivan : Dal (Pieseň Magyar nyelven)

Krasko, Ivan  portréja
Répás Norbert portréja

Vissza a fordító lapjára

Pieseň (Szlovák)

Čnie clivo smútok lesov v tvrdosť večera
a v údolinu hmla už spadla.
Ó, tvoje oko niekam pozerá
a duša jak by denne kleslá plakala.

V nehybné vody vŕba sklonená
začína znovu dávny, ťažký sen.
Ó, chybí niekto v čiesi ramená
a nieto miesta, niet tam trošky miesta preň!

V šedivej nálade sa dlho, dlho večerí,
havrany tvrdo v hniezdach pospali.
Významné mlčanie, hľa, padá na pery...
Ó múdri dávno, dávno dúfať prestali!



FeltöltőRépás Norbert
KiadóTatran, ISBN: 61-687-76, Edícia: Čítanie študujúcej mládeže
Az idézet forrásaNox et solitudo; Verše
Megjelenés ideje

Dal (Magyar)

Rideg estén erdők búja szorongva tornyosul
s a pára leszállt már a völgyszorosba.
Ó, szemed világa valamerre elvonul
s a lélek mintha naponta hanyatlón zokogna.

Feszített víz tükrébe fűzfa hajol
és letűnt, terhes álmát újra kezdi el.
Ó, valaki karjába a hiány csontig hatol
de számára nincs már ott semmi hely!

Szürke hangulattal lomhán, lomhán alkonyul,
fészkükben a hollók mély álomba meredtek.
Íme az ajkakra, némaság borul...
Ó a bölcsek réges-rég, reményt vesztettek!



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásasaját

minimap