Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Novomeský, Laco: A Nap a vízen (Slnce na vodách Magyar nyelven)

Novomeský, Laco portréja
Ágai Ágnes portréja

Vissza a fordító lapjára

Slnce na vodách (Szlovák)

Tá nuda,
            tá strašná únava:
bez konca po modrom
            a večne v oblohách.

Raz slnce, bledý samovrah,
z vysokých modrých poschodí
vrhlo sa do hlbín,
            do hlbín,
                        do vody
bozkať svoj žltý stín...

Ozdoba Bruselu:
fontána Manequin Piss –
– dieťa nevzácne...

Šarvanci nezbední,
kvetiny smútočného venca
síkajú,
ach, síkajú
do tváre utopenca...

Horu sĺz plače detský klín,
hora sĺz v kruhu kolíše
zúfalcov žltý stín...

Bruselské dieťa nevzácne,
nezbední šarvanci s ním,
veselí v smútku
a smutní v rozmare,
hľa: slnce nehasne,
bozká svoj žltý stín.

Chvost skalísk – biely vodopád
dodrúzgal samovraha.

Hrobári kladú zdrapy na máre,
kolá vĺn škrípu do dolín,
to nesú zúfalca
a jeho žltý stín.

Klin výšin syčí šípy bystriny,
džezuje žvatlavý džavot riav,
krok gondol klokoce tokom potokov
pod plotom topoľov
a balád balvany valia vlny valného Dunaja:
            hujaja,
            do mora,
            do mora,
            hujaja.

To pohreb šepce množstvo bied
pri tanci nábrežím
a mŕtve slnce uprostred
vedie svoj žltý stín..



FeltöltőRépás Norbert
KiadóEdícia Záhrada - Lamač pri Bratislave
Az idézet forrásalitcentrum.sk
Megjelenés ideje

A Nap a vízen (Magyar)

Ó, mi unalom
            és szörnyű fáradtság:
örökké a kék ég,
            szüntelen felhősáv.

Egyszer a sápadt nap
— öngyilkos pillanat —
a kék emeletről a mély vízbe,
            mély vízbe zuhan,
                        sárga árnyékának
karjaiba rohan.

Brüsszel féltett dísze:
a Manequin Pis szobor
— a pajkos kis kölyök...

A szemtelen csibészhad
gyászkoszorúk fonott virágait
pissenti,
huh, pissenti
a fuldokló arcába.

A csintalan lurkó
s a szemtelen
brüsszeli srácok

vígak a bánatban,
búsak a vígságban,
s lám: a nap tovább
lövelli ki a lángot,
sárga árnyképét
csókolja tüzesen.

Az órjás sziklafark — a fehér vízesés halálra
zúzza az öngyilkos napot.

Gyászhuszárok terítik a halotti lepelt,
a hullámkerék zaja a völgyig csikorog,
hozzák a szerencsétlen holtat,
a sárga árnykép mögötte imbolyog.

Pataknyíl süvít a hegyomladékon át,
dzsesszt dobol a víz kopott kövek között,
zúdulva ront alá — lent nyárfasor-cölöp
s gondolák lomha lépte loccsan,
míg balladák megéledt hősei
hajtják a Duna habzó hullámait: hjajjaj,
            a tengerbe,
            a tengerbe,
            hjajjaj.

Kínról beszél e temetés, e gyász ma,
táncot lejt a lankás partszegély,
megnyúlik a holt nap sárga árnya,
s szétterül a folyó közepén.



FeltöltőRépás Norbert
KiadóMadách Könyvkiadó (Bratislava)
Az idézet forrásaLaco Novomeský - Válogatott versek
Könyvoldal (tól–ig)41-42
Megjelenés ideje

minimap