Stacho, Ján: Őrség (Post Magyar nyelven)

K výročiu Povstania


A predsa prach pod ohnivým spôsobom
slova,
človek,
dvíham. Tri kroky za mŕtvymi odchádzajú
vône.

Ó, vtáci, modlitební, modlitební!

Semenne býčí v kňazsky čistom slnku, granát
a výbuchy v predpovedi Hamletovej lebky
pod hrobom lampy, zabrzdenej hlinou,
kedy sa udieva ich príbeh.

Pýtam sa, čo je pravda, žeravý hrot v chlebe
proti hrudi, vôkol srdca
prechádzajú vtáci.

Na víno siahni, z môjho chleba
pretrváš. Medzi dvoma alabastrovými kostolíkmi, uprostred
detských očí v čase
plnom trávy (zvony spia
pod smútočným flórom sadzí), v zrelom ovocí
(smršť krídel, ó,
kiež sa zarchanjelí!) prebúdzam sa
živý. V šľapajach mŕtvych
vstávajú vône na žriebäcích nohách.

Mŕtvi. Sunúť kvety po semene
zo svetelných býkov. Ten číry hlahol! Oni,
mŕtvi.

Svet
v oceli sa zrkadliaci. Slepé jadrá
očí, spev strmhlav do hrobu a nohy
na mesiaci.

Odchádzate. Po dvadsiaty raz
k živým
po vašich stopách vracajú sa vtáci.

A spievajú v trvaní svojom.

A Felkelés évfordulójára


S én mégis lázban égve kiáltom égre
a szót,
ember.
A holtak után, három lépésre lemaradva,
elvonulnak az illatok.

Ó, zsoltáros, zsoltáros madarak!

A papos tisztaságú napban bikamagvasan
gránátok s robbanások Hamlet koponyája jóslatát beteljesítve
az agyaggal zabolázott lámpás sírdombja alatt
játszódik le tragédiájuk.

Kérdezem, mi az igazság, izzó tőrhegy a kenyérben
szemközt az ember mellkasával, a szíve körül
madarak szállnak.

Hörpintsd ki borod, az én kenyerem
tovább fog éltetni. Két pici alabástrom kápolna között,
gyermekszemek közt az időben,
melyet benőtt a fű (harangok szunnyadoznak
a korom gyászfátyla alatt), az érett gyümölcsben
 (viharzó szárnyak, ó,
arkangyalokká szeretnének válni!) élve
ébredek fel. A holtak lábnyomában
illatok futnak csikólábakon.

Halottak. Virágokat halmozni a fénybikák
magvaira. Az ám a tiszta zengés! Ők
halottak.

Acél
tükrében visszavert világ. Szemek
vak magvai, fejjel lefelé sírba szálló ének s lábak
a hold porában.

Elvonultok. Immár huszadszor
és nyomotokban
az élőkhöz a madarak visszarepülnek.

És énekelnek, énekelnek.