1.
Egy csillogó piros villamos két-három begerjedt kört fordult, majd elszállt a folyóba, mint a hídról lepöccintett cigarettacsikk.
Egy dzsessztrombita a kijárási tilalom kezdetét jelzi. Az örömlányok fejetlenül rohannak az óvóhelyekre.
Egy kóbor kutya lemegy a vizeldébe. Egy süketnéma kurva a holdra ugat. Egy asszony a sötétben szürke lovat vezet a vágóhídra.
Egy eltévedt kisfiú alszik az útkereszteződésben a villanyrendőr lámpája alatt.
2.
Emberek fehér kámzsában egy hatalmas tubusból fekete imalingilisztákat gyűrnek ki, és széthúzzák az utcák megsárgult fogain. A kövezeten papírhajók flottái hajóznak és véres vattadarab. A fákon gyászjelentések sárgállanak.
Egy kis sárga teherautó megáll a szülőotthon előtt, és apró fehér koporsókat pakolnak ki belőle. Egy másik a kávéház előtt parkol, ágyúgolyókat rakodnak ki, és visszahordják a használt, zöld hüvelyeket. Vak holdkóros asszonyok jönnek ki a bárokból, és elszállnak a holdba.
3.
Egy tyúk megtojt egy tojást egy padra a parkban. Egy kakas kibújik az alvó asszony szoknyája alól és ujjong. Az asszony megrémülve a kakas recsegésétől megszül az árokban egy nagy szőke fiút. Egy taxisofőr elvágja a köldökzsinórt, majd elrohan.
Egy szürke galamb, a gyereksírástól megriadva, a tetőről a kövezetre bukik. Mohón issza a tócsa vizét. Csőre nyomán piros tündérrózsák hajtanak. Az asszony fürdeti gyermekét a tócsában, és boldogan dobálja a levegőbe. Egy fölriadt vénasszony vicsorog fogatlan szájával az ablaküvegen át. A harmadik emeleten kivágódik egy ablak, és fehér galambpár röppen ki rajta.
1959.