Damjanović, Đuro: A sziget hívó szava (Zov ostrva Magyar nyelven)
|
Zov ostrva (Szerb)Ostrvo, ostrvo, na vidiku ostrvo! Ostrvo, ostrvo na moru, Ostrvo u obliku srca
Ali kako stići do ostrva, Do kamene beline soli
Kad mi je lađa pesma, Druge lađe nemam
Onda Ploviću do ostrva pesmom
Ostrvo, ostrvo Iznad vode na visine reči
I u plavoj visine srce neba
A šta ću tamo, tamo na ostrvu? Pitalo mene moje Ja
Da odem na ostrvo, na ostrvo ostrva, I da se nikad više na vratim sa ostrva
Da ostanem na ostrvu večno Ili sve dok ostrvo ne ode od mene
Mada je tamo beo kamen Kao belina između strofa
Napraviću na ostrvu kuću Kuću od zalutalih talasa mora
Sa prozorima od reči I gledaću u moru nebo, I gledaću na nebu more
Hoću da vidim albatrosa, Svetu pticu mora
|
A sziget hívó szava (Magyar)Sziget, sziget, sziget a láthatáron! Sziget, szív alakú Sziget a tengerben
De hogyan jussak a szigetre Hol só megkövesedett fehérségű
Hisz költeményem a hajóm Nincs más hajóm
Hát Költeményen érem el a szigetet
Sziget, sziget a szavak szintjén víz felett
És az égbolt szívének kék szintjén
Mit keresek ott, ott a szigeten? Kérdezte saját Énem
A szigetre megyek, a sziget szigetére, És a szigetről soha nem térek vissza
Immár örökre a szigeten maradok Vagy addig míg velem marad a sziget
Igaz fehér kőből van Mint a sorok közötti fehér
De a szigeten építek házat Szavakból készült ablakokkal
Az eltévedt hullámokból építek házat És a tengerben nézem az eget, És az égen nézem a tengert
Az albatroszt a tengerek szent madarát akarom látni.
|