Kuteli, Mitrush: Sáros albán föld (Baltës shqiptare Magyar nyelven)
Baltës shqiptare (Albán)Të dua, baltë shqiptare! të dua egërisht, dëshpërimisht - si ujku pyllin, si vala valën, si balta baltën!
Se gjer mbi gju jam brenda teje; se lerë kam këtu si ati, gjyshi, stërgjyshi.
Të dua, baltë shqiptare se gjer mbi bel dhe përmbi bel jam brenda teje – a s’dal dot, se s’dua!
Se ti më lidh e më mban: Me mjaltë e me pelin!
Se vdekur ka, këtu, dhe Nëna, dhe Baba, e Gjysh – stërgjyshi!
Të dua Baltë shquiptare, magistrae, e ëmbël si vetë vdekja!
Se thellë jam këtu, brenda teje: gjer mi gju, gjer mi bel e gjer mi krye.
Dhe dua fort të dehen të prehem, (Ah, që tani!) brenda teje.
Të të pushtoj i dëshpëruar; Të të shtrëngoj, të më shtrëngosh: egërsisht! dëspërimist! a të më tretësh si gjysh – stërgjysh e si po tret ah! zemërmadh e flokë – bardhë e trup – zhuriturin Babanë!
Të dua, Baltë shqiptare, magjistrae: ti mjaltë a ëmbël, - pelin e hidhur. Të dua: egërsisht, dëshpërimisht, si ujkun pyllin, si vala valën si balta baltën!
|
Sáros albán föld (Magyar)Szeretlek, sáros albán föld! szeretlek vadul, kétségbeesetten, mint farkas az erdőt, mint hullám a hullámot, mint sár a sarat!
Térdig mélyedve beléd, mert én itt születtem, mint apám, mint nagyapám.
Szeretlek, sáros albán föld, derékig és még följebb, süppedve beléd, nem tudom megállítani mert nem is szeretném!
Magadhoz kötsz, és rabul ejtesz mézzel és ürömmel!
Anyám és apám és őseim valamennyien itt pusztultak el!
Szeretlek, sáros albán föld, varázslatos, és édes, mint maga a halál!
Itt vagyok mélyen, mélyen benned, térdemig, derekamig, és nyakamig.
És mennyire szeretnék részeg lenni és nyugodni (Most rögtön!) benned.
Megölelni téged kétségbeesetten, megölelni téged megölelni, vadul, kétségbeesetten hogy elnyelj engem ahogy elnyelted őseimet, elnyelted ó az én nemeslelkű, szürke hajú, sorvadt testű apámat!
Szeretlek, sáros albán föld, varázslatos, édes mint méz, keserű mint üröm, szeretlek vadul, kétségbeesetten, mint farkas az erdőt, mint hullám a hullámot, mint sár a sarat!
|