Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Podrimja, Ali: Dëri ne fund

Podrimja, Ali portréja

Dëri ne fund (Albán)

A thua eshte dita jote e fundit ne spital

do t'i biem deri ne fund a thua

edhe kesaj dite te lodhur ne oren e familjes.

 

Nuk te kam share as nuk te kam rene kurre

vetem te kam thene;

Ai ne hapsi atje larg jam Une.

 

Ne jete, ne art vrasesit me te medhenj jane frikacaket.

mjeshteria e tyre; gjuajtja ne gabime, dhelperia.

 

Ti meso te duash vogelush. Ti meso te ecesh me kembet e tua

mbi te keqen mbi te miren, mendo me koken tende

kurre mos peshtyj ne dashuri, as ne pleh;

Mallkim i fisit.

Shkolla jote antike; te dish te celesh deren e shtepise

ne cdo kohe,

te dish te thuash fjalen kur duhet thene.

Urrejtja eshte me e rende se vrasja.

 

Me dite me shikon nga krevati i vjeter; spitali teper i vogel

per dhimbjet e tua

per shtate plaget e tua

per ditet, per netet e tua plot klithje.

 

spitali teper i vogel

i vogel teper spitali

nen te Danubi i thelle e i kalter.

 

A thua tere jeten do te na vije era jod

semundje , murtaje

do peshtyjme gjak e vrer,

a thua tere jeten t'i dezifektojme plackat, enderrat, fjalet.

 

A thua edhe kete dite do ta kalojme ne spital.

 

Te shikoj; ne syrin tend flaka, etja, qielli,

ne syrin tend asnje dredhi, asnje mllef

pastertia e syrit tend me ka perbire te terin.

Ne fund te syrit tend

hap fatin tim te kobshem.

 

Ai nuk jam Une

Ai nuk je TI

 

Kush jam, kush je?

Syri yt mbyllet, dhe frengjia ne Kulle.

Poezia me e bukur ende s'eshte shkruar

as do te shkruhet

perderisa zhytesit ende jetojne

 

Vogelushi im, thellesia mashtron, vetem largon nga

e verteta dhe cdo fund eshte tragjik.

 

Po c'ka aty poshte ne materie

Miu i Bardhe, antimateria.

 

Do te vije koha kur do te me hapesh si nje liber

te vjeter psalmesh

kur do te mesoj te ecesh neper pluhurin tim

por koha ecen shpesh here ne shpine te breshkes.

 

A thua na u sosen fjalet, kenget,

na mundi enderra, udha,

a thua edhe kjo dite po na le me shpirt nder dhembe.

 

Ti je me i madh, vogelush, me i forte se ky spital

per inat kete dite ta sosim deri ne fund.

Lum Lumi.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.albaniapress.com

Végig (Magyar)

Ugye ez az utolsó napod a Kórházban

mit gondolsz bírjuk-e majd végig

ezt a fárasztó napot az otthoni körben

 

se rossz se csúnya szót neked sohase mondtam

azt mondtam csupán: az az ember a távoli térben

az Én vagyok

 

az életben a művészetben legnagyobb gyilkosok a félénkek

mesterkedésük lényege: hibavadászat csalás

 

te Kicsim szeretni saját lábadon tanulj

Járni tanulj meg

jóról meg rosszról saját fejeddel ítélj

soha ne köpj a szerelemre de a szemétre se

A törzs átka

a te antik iskolád: hogy tudd kinyitni házad ajtaját minden időben

hogy tudd kimondani a szót amikor azt mondani kell

a gyűlölet súlyosabb dolog mint a gyilkosság

 

napok óta nézel rám a nyikorgó ágyról: a Kórház túlságosan kicsi

a te fájdalmaidhoz

a te hét sebedhez

a te sikolyokkal teli napjaidhoz éjszakáidhoz

 

a Kórház túl kicsi

túl kicsi a Kórház

tövében ott a kéklő mély Duna

 

hát egy életen át érezzük a jód a kór a vég szagát

hányjuk örökké a vért epét

hát egy életen át fertőtlenítjük

a tárgyakat az álmokat szavakat

 

hát ezt a napot is a Kórházban töltjük

 

nézlek: szemedben Láng Szomj végtelen Kék Égbolt

szemedben csak a tisztaság nincs egy csöppnyi düh

szemed tisztasága átjár magába nyel

szemed mélyén

ott a végzetem

 

ez nem Én vagyok

ez nem Te vagy

 

Ki vagyok ki vagy

szemed lecsukódik a Torony ablaka is

a legjobb vers még nem született meg

s nem is születik meg

amíg a búvárok még mindig csak úsznak

 

a mélység csalóka kicsim csak távolít az igaztól

és minden vég tragikus

 

hát az anyagban mi van ott lenn

fehér egér ellenanyag

 

és lesz idő, amikor megnyílsz majd nekem

mint régi zsoltároskönyv

amikor tanítani foglak járni az ón poromban

de hát az idő néha teknősbéka cammogása

 

hát nincs már elég szó a vershez

az álom fölébe nő a vándorútnak

hát ez a nap is így hagy itt elszálló lélekkel

 

Te nagyobb vagy kicsim erősebb ennél a Kórháznál

ne hagyd magad álljuk végig ezt a napot is

Lum Lumi



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://adattar.vmmi.org

minimap