Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Déry Tibor oldala, Magyar életrajz

Déry Tibor portréja
Déry Tibor
(1894–1977)

Életrajz

Déry Tibor jómódú polgári család sarjaként Budapesten született, egy elhúzódó betegség évekig ágyhoz kötötte. Középfokú tanulmányainak befejezése után a Kereskedelmi Akadémia elvégzése után, 1911-be egy évre külföldre költözik, hogy nyelvet tanulhasson. 1913-tól öt éven keresztül tisztviselőként dolgozik a Nasici Rt.-nél, először az erdélyi Galócáson, majd Bp.-en. Ezek alatt az évek alatt többnyire versírással foglalkozik és elbeszéléseket írt, Lia című kisregényével, 1917-ben az Érdekes Újság pályázatán keltett feltűnést. Ekkortól két éven keresztül számos verse és novellája jelent meg a Nyugatban. Az első világháboró után, 1918-1919 fordulóján tagja lett a Kommunista Pártnak, a Tanácsköztársaság ideje alatt pedig beválasztották az Írói Direktóriumba. A Tanácsköztársaság bukását követően letartóztatták; szabadulása után, 1920-ban az emigrációt választotta.
Először Bécsbe ment, ahol a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett, de két év multán már Párizsban bukkan fel, majd 1926-tól Olaszországban él, ahol többek megírja Az óriáscsecsemő című művét, amely a magyar avantgarde drámairodalom egyik kiemelkedő darabja.
1926-ban tért vissza Budapestre, de a későbbiekben is sokat többször utazott külföldre, ahol akár hosszú hónapokra és évekre is leragadt. 1934-ben Bécsben részt vett a Schutzbund felkelésében, ahol elkezdi a később háromkötetesre duzzadó "A befejezetlen mondat című regényét.
A bécsi munkásfelkelés leverése után el kellett hagynia Ausztriát, ahonnan Spanyolországba ment és csak 1935-ban tért vissza Budapestre. Írásait ekkoriban már egyre gyérebben közölték, ezért kénytelen volt, bestsellerek fordításával fenntartania magát. Magyarország német megszállása után bujkálni kényszerült, ekkoriban a befejezetlen mondat kéziratát Illés Endre gondjaira bízta.
1945 után ismét belépett a kommunista pártba, és beválasztották az Irószövetség vezetőségébe. Sorban megjelentek régebbi prózai művei, miközben az Itthon című darabját 1948-ban be is mutatták. 1956 júniusában a Petőfi-köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása miatt kizárták a Kommunista pártból. 1956-57 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetést kapott.
Büntetését külföldi közbenjárásra 1961-ben felfüggesztették, majd teljes amnesztiát kapott. 1963-ban Szerelem című novellagyűjteménnyel, tért vissza a kor irodalmi életébe. A nyarakat egy balatonfüredi tamás-hegyi házában töltötte, ahol többek között 1977-ben a Magyar Televízió is portréfilmet készített róla. Még élete során több külföldi akadémia választotta dísztagjává, 1947-ben Baumgarten-díjat kapott, egy évvel később pedig Kossuth-díjasnak választották.
Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap