Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Černík, Michal: Merengés (Ptaní Magyar nyelven)

Černík, Michal portréja

Ptaní (Cseh)

Kde je ta radost,
která nás vynese vzhůru až k nebesům
a my se nezřítíme?

Kde je to dítě,
které skrze nás jásavě proběhne
a zanechá nás opět průzračné a otevřené jak okno?

Kde je ta ruka,
která se promění v mnohost rukou,
aby zachránila jeden život?

Kde jsou ty hřeby,
které se za nás ohnou bolestí,
když nás dav křižuje svou záští?

Kde je ta cesta,
která se vydá po našich stopách,
aby po ní mohli kráčet i jiní?

Kde je ta zlatá nit,
která nás vyvede z vlastního bludiště,
a přitom nás neuštkne?

Kde jsou ty dýky,
které v nás zemřou
a už nebudou, nebudou k probuzení?

Kde je ta duše,
která v nás dýchá a pracuje,
když už jsme i sebe chtěli vzdát?

Kde jsou ty naše hlavy,
které se zdvihnou jako palcáty
a před nikým se neskloní?

Kde jsou ty pravdy,
které nás přežijí,
i když je včera veřejně setnuli?

Kde je ta naděje,
která odmyká budoucnost
a my do ní bez obav vstoupíme?

Kde je to světlo,
které se stane majákem našich osudů,
majákem dějin, majákem lidstva?



FeltöltőRépás Norbert
KiadóNakladatelství: Drábek Antonín
Az idézet forrásaNechtěj obývat vichry, ISBN: 978-80-87283-08-0
Megjelenés ideje

Merengés (Magyar)

Hol van az öröm,
mely minket egekig repít
és zuhanástól megóv?

Hol van a gyermek,
ki rajtunk ujjongva gázol át,
és ablak fátylát, nyíltságát hagyja ránk?

Hol van a kéz,
mely kezek sokaságává válik,
hogy életet mentsen?

Hol vannak a szegek,
melyek helyettünk görbülnek sajgón,
midőn undorral feszít minket keresztre a tömeg?

Hol van az út,
mely nyomdokunkba lép,
hogy azon mások is járhassanak?

Hol van az aranyfonál,
mely útvesztőnkből vezet ki minket,
s közben meg sem csíp?

Hol vannak a tőrök,
melyek bennünk pusztulnak
s kivesznek, nem élednek többé?

Hol van a lélek,
mely bennünk lélegzik s munkálkodik,
miután már magunkkal is végezni akartunk?

Hol vannak koponyáink,
melyek buzogányként emelkednek
és senki előtt sem hajtanak fejet?

Hol vannak az igazságok,
melyek akkor is túlélnek minket,
ha tegnap nyilvánosan fejüket vették?

Hol van a remény,
mely a jövőt tárja fel
s mi aggályok nélkül társulunk hozzá?

Hol van a fény,
mely végzeteink világítótornyává válik,
történelem és emberiség világítótornyává?



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásasaját
Megjelenés ideje

minimap