Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Březina, Otokar: Rejtett szerelem (Skrytá láska Magyar nyelven)

Březina, Otokar portréja

Skrytá láska (Cseh)

Všech duší skrytou hloubkou hlas lásky tvé se vlní,
z hor nebezpečných stádům tvým se chví jak tóny šalmají;
a v omámení jeho jdou bratří nesčíslní,
a přece, odkud přivanul k nim, nepoznávají.


Mystický jetel bílý na úhor duší rozséval jsi,
do povržené trávy pokorné, za větru jarního:
den žhavý šlapal po něm a on jen vůní stěžoval si,
hospodář o něm nevěděl a jeho včely znají ho.


Je skrytá tvoje láska, však sladkost jejich vinobraní
jak v hrozny tajně nalívá se v zrna hvězdných systémů; -
nad každým duše procitnutím podoba písni ranní
a z noci vytrysklému květu slunce zlatolistému.


V ní času modrý blankyt, lesk nepřeplutých moří,
hosana smíření, jar extatických dithyramb;
k slavnostem jejím jasným milenců srdce hoří
jak v jemných rukou éterných tisíce vonných lamp,


a v šera vnitřní klade se světel zlatohlavem
na světů stupně mystické, snů vzácných sady rozvité,
kde duší miliony ve vření nedočkavém
se vlní k tobě stále blíž na volání tvé nepřetržité.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttps://is.muni.cz/th/i5ecg/Otokar_Brezina-Mgr._prace.txt

Rejtett szerelem (Magyar)

A lelkek rejtett mélyén szerelmed hangja lüktet
a nyájaidnak vészes hegyekről, mint pásztortűz dús álmai;
és fivér számtalan jár, mind tőle részegültek,
de azt, hogy merről szállt feléjük, mégsem hallani.


Fehérherét kinyílni tavasszal ujjad szellővel szórt
az alázatos fűszálak közé a lelkek ugarán;
a forró nap tapodta, s csak illatot sírt, szél mit elhord,
a gazda róla nem tudott, s ismeri méhe valahány.


Rejtett a te szerelmed, de jövő szüretei cukra
mint szőlőt járja titkon át tejutak csillagfürtjeit; -
a lelkek minden ébredésén hasonlít hajnalukra,
az aranyszirmú napvirág mit éjből fölserdülve nyit.


Az idő kék azúrja, nem járt tenger sugára,
a megbékélés hozsannája, tavasz tánca bent;
kap fénylő ünnepére szeretők szíve lángra,
mint éterkezekben ha ezer illatozó lámpa leng,


s a belső szürkületbe, fények aranybrokátja,
világok lépcsőjére, álmok függőkertjeire hull,
hol türelmetlen árral a lelkek milliárdja
lüktet feléd mind közelebb,hangodra, mely hív                                                                          szakadatlanul.



FeltöltőEfraim Israel
KiadóEurópa Könyvkiadó, Budapest
Az idézet forrásaOtokar Březina: Rejtett történelem
Könyvoldal (tól–ig)110
Megjelenés ideje

minimap