Chelčický, Petr: Sieť viery

Protož tuto potřebné promluvenie jest svatého Petra, ješto die: „Však v slovu tvém rozestru siet,“ aby nás naučil pravému úžitku v úsilí dobrých skutkuo, abychom se nepokúšeli siet púštěti k dielóm duchovním, jediné toliko v slovích Kristových, neb jinak daremná práce bude. Kterýchžto prací daremních nynie pln jest svět, ješto podlé zámysluo dávných a slovutných pokrytcuov tak je koná svět a naděje se spasenie v nich; a každý podlé svých zámysluov hledá boha v činech soběvolných, jakž chce a když chce a v čem chce, nedbaje na to mnoho, líbí-li se bohu s tiem či nelíbí.
Třetie stránka té řeči předložené jest toto: „A když to učinichu, zahrnuli sú ryb mnozstvie veliké, i trháše se sít jich.“ Ta slova mají stránku divu tělesného z moci slov Kristových v polapení mnozstvie ryb, pro něž se trhala siet Petrova. A mohú ty věci zevnitřnie tělesné Petrovy býti příklad jiných duchovních jeho, jakožto lovu jeho duchovního, sietí jeho duchovních a dránie těch sítí duchovně. Nebo zjevno jest tuto i jinde ve čtení, že pán Ježíš, povolav jeho od lovu tělesného ryb tělesných, řekl jest: „Poďte po mně, a učiním vás rybáře lidské.“ Protož, poněvadž Petra a jiné apoštoly zdělal jest rybáře, aby lidi lovili, tehdy i sieti k tomu lovení dal jest jim. A ty sieti najprvé sú Kristovy a potom Petrovy, a ty sieti sú slovo Kristovo anebo zákon jeho a tak všeliké písmo svaté od boha vydané, z něhož rozumní lidé mohú naučeni býti. Protož ta svatá písma podobně jako siet tělesná plete se a vieže: jeden uzlík k druhému, až veliká a celá siet bude, takéž pravda písma svatého jedna druhé se přídrží, až tak všecky spolu osáhnú mnozstvie věřících a každého zvláště se všemi jeho věcmi duchovními i tělesnými, aby jsa celý okročen sietí, vytažen mohl býti z moře tohoto světa. A muož ta siet vytáhnúti z moře hlubokých hřiechuo a těžkých, když se kto sietí táhnúti dá.
Ale že se trhala siet pro mnozstvie, muožem rozuměti, že ne pro mnozstvie věřících trhala se siet viery, jenž jest Petrova siet, ale jako v moři tělesném v siet mnohé věci odporné vcházejí, takež se namiesí zatracencuov, kacieřuo a pohoršiteluov, jenž najprvé vcházejí u vrš viery, povolujíce některak vieře, a v času pokušeni pohoršie se aneb v kacieřstvie se obrátie. A takoví siet viery trhají; a čím viece takového zlosynstvie v siet viery vejde, tím viece tu siet zderú, tak že mezi nimi viera božie spojená s slovy božími zahyne, tak že jediné usty vyznávají boha a pána Jezukrista a znamenie posvátná na nich zuostanú zevnitř. Nebo ďábel opatrně vuokol jde s těmi poběhlými lidmi, jenž v siet viery vcházejí falešně a derú ji; však tak, aby některé stránky těch sietí na sobě měl, jakožto křest tělesný a jiné věci posvátné, aby tak hole náh neostal, jako zjevný pohan, ale jinak všeliké pravdy písma svatého déře.
Ale mnozstvie věřících a vyvolených muož osáhnúti ta siet. A byť jich bylo bez čísla tisícuov, oniť pro to mnozstvie nederú sieti viery té, spojené z mnohých pravd písma svatého. Nebo se neumdlévá, ani súžena bývá viera mnozstvím věřících, ale viece se posiluje a pevnějšie i tvrdšie bývá; nebo každý z nich sám z sebe rozmáhá tu viery a tvrdí ji, nebo z viery živ jest a jest příčina pomocná i příkladná jiným k věření. Pakli by kto polehčil z nich viery, ihned jiní hledie opraviti to. Protož mnozství věřících jest moc a síla viery. Ale že tato siet viery jediné ty vytáhne z moře tohoto světa a z hlubokostí hřiechuov, kteříž konečně ostanú v sieti, netrhajíce nižádné stránky těch sietí. Nebo kdež koli protrhnú tu siet zrušením které pravdy, z nichž jest ta siet svázána, tuť tak neostanú aniž mohú ostati v té sieti, a hlubokost moře potopí je. Aniž také bude vytažen kto touto sietí, jediné ten, ktož se dá táhnúti sietí tam, kamž správa rybářuov Kristových siet miení táhnúti; a nedá-li se kto táhnúti tou sietí viery, nemuož vytažen býti. 

„Mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót” - mondotta Szent Péter, és eme szavai arra valók, hogy megtanítsanak bennünket a jó cselekedetekért végzett fáradozás igazi hasznára, és ne próbáljuk lelki sugallatra leereszteni a hálót, hanem egyedül Krisztus parancsára, különben fáradozásunk haszontalan. Márpedig az ilyetén hasztalan munkával manapság telis-tele a föld; a hajdanvolt, hírhedt képmutatók képzelgése szerint így tesz a világ és az üdvözülést reményli érte; ki-ki a saját feje szerint kutatja az Isten önkényes cselekedetekben, ahogy jónak látja, amikor jónak látja, s amiben jónak látja, nem törődve azzal, hogy tetszik-e ez Istennek vagy sem.
A fenti idézet harmadik részlete imigyen hangzik: „És ezt megtevén, halaknak nagy sokaságát keríték be; szakadoz vala pedig az ő hálójuk.” Ez egyfelől a testi csodát jelenti: Krisztus szavainak hatalmából annyi halat fogtak, hogy Péter hálója elszakadt. Másfelől viszont ez a külsődleges testiség felfogható olyan szellemi dolgok példázataként, mint a szellemi halászat, a szellemi javak hálója és a háló szellemi értelemben vett elszakadása. Elvégre itt is nyilvánvaló, akárcsak másutt a Szentírásban, hogy Jézus urunk a valóságos halak valóságos halászatától szólította el Pétert, mondván: „Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok.” Minthogy pedig Pétert és a többi apostolt az emberek halászává tette, hálót is adott nekik ehhez a halászathoz. Ez a háló, mely előbb Krisztusé volt, majd Péteré lett, nem más, mint Krisztus igéje vagy törvénye, tehát az Isten által adott egész Szentírás, melyből okulást meríthet minden értelemmel bíró ember. Ahogyan a valóságos hálót fonják és kötik, az egyik bogot a másikhoz, míg egy nagy és teljes háló nem lesz belőle, olyaténképpen kapcsolódnak össze a Szentírás igazságai, egyik a másikhoz, mígnem az egész a hívők sokaságát - és mindegyiket külön-külön is testi-lelki javaival együtt - körülkeríti, teljességgel behálózza, és kiemeli a világnak tengeréből. Ez a háló a súlyos és mélységes bűnök tengeréből is kiemeli azt, aki engedi magát partra húzni.
Bár a háló a sokaság miatt szakadt el, ez azonban nem úgy értendő, mintha a hit hálója, mely Péter hálója, a hívók sokasága miatt szakadt volna el, hanem hogy - akár a valóságos tengeri halászatnál - sok ocsmány dolog is beleakadt a hálóba, így elkárhozottak, eretnekek és más botránykeltők. Ezek eleinte alávetik magukat a hitnek, és bekerülnek a hit hálójába, de azután a kísértés óráján megbotránkozást keltenek vagy eretnekséget követnek el. És az ilyenek szakítják el a hit hálóját; minél több lator akad bele, annál inkább szaggatják, úgyhogy az istenhit és Isten igéje körükben elsorvad, csupán szavakban vallják az Istent s Jézus Krisztus Urunkat, és a szentségek jegyeit csak látszólag veszik fel. Az ördög viszont óvatosan bánik ezekkel az eltévelyedettekkel, akik csalfán jutnak a hit hálójába, hogy szaggassák; a háló egyes részeit magukra veszik, mint a keresztséget és más szentségeket, hogy ne maradjanak anyaszült meztelenül, mint egy pogány, de egyébként a Szentírás minden igazságát szaggatják.
Ám ez a háló a hívők és a választottak sokaságát képes befogadni. Még ha megszámlálhatatlanul sokan volnának is, e sokaság miatt nem szakad el a hit hálója, melyet a Szentírás igazságai tartanak össze. Elvégre a hívők sokasága nem lankasztja vagy sorvasztja a hitet, hanem inkább megerősíti, szilárdabbá és keményebbé teszi; elvégre valamennyien külön-külön is gyarapítják és szilárdítják a hitet, minthogy a hit élteti őket, másoknak segítségül és példaképül vannak a hitéletben. S ha bárki közülük vét a hit ellen, a többiek azon nyomban igyekeznek helyreütni a hibát. Ezért a hit ereje és hatalma a hívők sokaságában rejlik. De a hit hálója egyedül azokat emeli ki a világnak tengeréből s a bűnök mélységéből, akik mindvégig a hálóban maradnak, egyetlen helyütt sem szakítva el azt. Hiszen bárhol is átszakítják ezt a hálót valamely igazság megsértésével, akkor nem maradnak s nem maradhatnak meg benne, hanem elmerülnek a tenger mélységében. Mert ez a háló csak azt emeli ki, aki engedi magát arrafelé vonni a hálóval, amerre Krisztus halászai akarják; ha valakit nem lehet a hit hálójával partra húzni, azt kiemelni sem lehet.