Tűzhöz ül roma mindahány,
Szítja egy öreg ember.
Így szól egy fiatal cigány:
„Malac lett lopva s kender.”
Mosolygva kérdi az öreg:
„Húgod nem hoztad el? Nem?”
A legény elsápad, hebeg:
„Vasra verték... helyettem.”
Nyugalmat színlel most az agg,
Néz, néz, mint sírból éppen —
„Pucéran a kender miatt
Ül bíró börtönében.”
Rátesz a vén, a tűz zenél,
A kendert méri kézzel,
Fon, s lesz a kenderből kötél:
„Jer, előbb estebéd kell.”
Szikrát szagolnak, tűz szagát,
Agg fürkész nyílt szemekben —
„Fogságban hagyta ez hugát.
A fickó feddhetetlen?”
Csend. Ételt mind magába hány,
Fűzfáig száll a füst fönn —
Aludni tér minden cigány,
S egy legény függ a fűzön.
https://www.youtube.com/watch?v=3RsF3i0R86c
Az eredeti vers címe egyszerűen csak „Cigányvacsora”, egyáltalán nem céloz a „sziciliai vecsernyére”, arra, hogy a középkorban megöltek ott néhány embert női becsület beszennyezéséért, éppen akkor, amikor megkondult a vecsernyére (esti ájtatosságra) hívó harangszó; ezt az eseményt Verdi operája tette híressé. A csehben ugyanis, a magyarral ellentétben, a „vecsernye” szó (nešpory) egyáltalán nem hasonlít a „vacsora” (večeře) és az „este” (večer) szóra, noha etimológiailag összefügg vele. (Ez eléggé pardoxális dolog, ugyanis mind „vacsora”, mind „vecsernye” szavunk szláv, sőt talán éppenséggel cseh eredetű...) Azt hiszem, hogy ha a vecsernyét csehül is vecsernyének neveznék, tehát ha a szó hasonlítana a vacsora szóra, Hálek akkor sem adta volna ezt a címet cigánydrámájának, annak ellenére, hogy Verdi operája már régóta ismert volt akkor; de ha most megkérdezhetném Hálektől, mit szól címadásomhoz, feltehetőleg beleegyezne.