Večerní písně / II (Cseh)
Já jsem ten rytíř z pohádky, jenž hrdě vyjel do světa, abych tu pannu uviděl, jež jako růže vykvétá.
O ní šla věsť: kdo spatří ji — ten s kletbou prý to odnese, budže se v kámen promění, budže mu srdce vyrve se.
I myslil jsem si u sebe: Snad přec je někdo vyjmutý! A vyjel jsem, a za ten hřích teď — v zpěváka jsem zakletý! Feltöltő | Répás Norbert |
Kiadó | Text díla (Vítězslav Hálek: Večerní písně), publikovaného Městskou knihovnou v Praze, není vázán autorskými právy. |
Az idézet forrása | Večerní písně. 11. vyd. Praha : I. L. Kober, 1891 |
Könyvoldal (tól–ig) | 7-7 |
|
|
Esti dalocskák / II. (Magyar)
A mesék lovagja vagyok, Ki merészen útnak eredt, Hogy megtalálja azt a lányt, Ki mint virág égnek mered.
Az volt a hír: ki látja őt — Úgymond nagy átok súlya rajt’: Vagy kősziklává változik, Vagy szíve lesz kivájva majd.
Titokban azt gondoltam én: Én tán mehetnék bűntelen! Útra keltem, s a büntetés: Költő lettem — s ez végzetem!
Dvořák megzenésítésében:
https://www.youtube.com/watch?v=vGTKRrihcdA
|